Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
megoldással ugyanis: „Mind a földet mívelő lakos bizonyos lévén nevelendő bárányainak vagy gedóinak sajátságában, a gazdálkodásbeli gyarapodás ezen ága is napról napra jobban virágzani fog." A kisebb úri adózások természetbeni kiszolgáltatását ugyancsak meg akarták szüntetni, elképzelésük szerint ennek fejében egy sessiónyi föld után 51 krajcár járt volna a földesúrnak. A robot szabályozásával kapcsolatban a küldöttség az javasolta, hogy minden házzal rendelkező jobbágy egy forint füstpénzt fizessen, és 10 napi gyalog robotot szolgáljón. A földdel rendelkező jobbágyok ezen kívül minden egész telek után még 40 napi szekeres vagy 80 napi gyalogos robotot teljesítsenek. A szakaszküldöttség azt is lehetővé akarta tenni, hogy a földművesek ezen kötelezettség fele részét napi 12 krajcárnyi összeggel megválthassák, úgy, hogy a megváltás díjának egyik felét Szent György napig (ápr. 24.), másik felét Szent Mihály napig (szept. 29.) kellene kifizetni. Fontosnak tartották továbbá, hogy a földesúr ezt a lehetőséget még újév napja előtt tudassa jobbágyaival, de senkit se kényszeríthessen a robotszolgáltatás pénzbeli megváltására. A hazátlan zsellérek esetében az országos küldöttség által javasolt 12 napi robotot is meg akarták szüntetni, és csupán évi 30 krajcár fizetésére akarták kötelezni őket a „földesúri pártfogás", továbbá annak fejében, hogy annak földjén lakhatnak. A hosszúfuvarral kapcsolatban a szakaszküldöttség kétféle álláspontot képviselt. Az egyik megoldás szerint meghatározott mennyiségű robotszolgáltatással kellene helyettesíteni. A másik elképzelés a Mária Teréziaféle urbárium rendelkezéséből indult ki: ennek értelmében egy egésztelkes jobbágy jövet-menet összesen négy nap hosszú fuvarral tartozik földesurának. A küldöttség szerint egy nyári nap a földműves 4 stációt képes megtenni. Ebből következik tehát, hogy mérsékelt teherrel négy nap alatt 16 stációt tud megtenni, így a hosszúfuvar mértékét nem a napok száma, hanem a megtett távolság alapján kellene meghatározni. Amennyiben a jobbágy visszafelé jövet is terhet szállítana, ezt két napi szekeres robotként számítsák fel neki. A szakaszküldöttség azt is fontosnak tartotta, hogy az utód nélküli jobbágynak joga legyen ősi és szerzett vagyonáról szabadon végrendelkezni. Az országos bizottság javaslata értelmében ugyanis a jobbágyok csak szerzett ingóságaikról rendelkezhetnének szabadon. Az úriszékkel kapcsolatos VII. törvénycikkben a küldöttség úgy vélekedett, hogy a jobbágy és a földesúr közti perekben első fokon mindig a megyei törvényszék ítéljen, a feljebbviteli fórumok pedig, a többi perhez hasonlóan, a Királyi Tábla, illetve a Hétszemélyes Tábla legyenek. Ugyancsak ennél a törvénycikknél a küldöttség - a vármegye korábbi állásfoglalásaira hivatkozva - kijelentette: a remanenciális földeket a földesúr tulajdonának kell tekinteni. A földesurakat pedig nem lehet arra kötelezni, hogy azokat újra úrbéri szolgálatra adja ki. 9 Békés vármegye küldöttsége 1832. január 9. és január 13. között, öt ülésben tárgyalta az úrbéri munkálatot. Az 1831 januárjában kinevezett teljes bizottság először a földesúr és jobbágy viszonyát szabályozó operátumot tűzte na9 Az országos küldöttség úrbéri albizottsága a maradványföldeket a földesúr tulajdonának minősítette, az összbizottság azonban Mailáth György javaslatára úgy döntött, a remanenciális földekből úrbéres telkeket kell létrehozni (Barta 1964. 114. és 230.).
