Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az úrbéri munkálat
Az úrbéri munkálat Az 1827:VIII. tc. által kiküldött országos bizottság úrbéri albizottságának tevékenysége során az 1791:LXVII.tc. által kiküldött deputáció által kidolgozott úrbéri operátumot tekintette kiindulópontnak, ugyanakkor arra is törekedett, hogy a megváltozott viszonyokhoz alkalmazkodva új törvényjavaslatokat is kidolgozzon. Az úrbéri operátum két nagy egységből állt. Az egyetlen törvénycikkből álló első rész „A jobbágyok szabad költözéséről és ennek következményeiről" címet viselte, míg a hat törvénycikkből álló második rész az „úrbéri szabályozás" elnevezést kapta. Ez utóbbi a következő cikkelyekből állt: II. tc.: „A jobbágytelek-állagról"; III. tc: „Azokról a haszonvételi jogokról, amelyek a telekállag haszonélvezetén kívül a jobbágyok haszonvételi jogai közé tartoznak"; TV K tc. „A jobbágyok szolgáltatásairól"; V tc: „Az úrbéri szerződésekről"; VI. tc.: „A községek belső irányításáról"; VII. tc: „Az urasági jogszolgáltatásról és az úrbéri peres eljárásról". 1 Az országos bizottság tervezetének legfigyelemreméltóbb javaslata (I. tc. 7. §) értelmében a jobbágy költözéskor az úrbéres telek haszonvételét eladhatja. 2 A bizottság érvelése szerint ez az engedmény az 1791:XXXV tc-ben engedélyezett szabad költözködés elvéből egyenesen következik: „Önként adódik a következtetés, hogy az 1790-9l-es 35. tc. teljes kedvezménye csak akkor fog a jobbágyokra visszaszállni, ha majd a telek javításába befektetett munkájuk árában a jobbágyok meg nem csorbítatnak; ezt az árat költözés esetén pedig másként vissza nem fogják kapni, csak ha azon javak eladásába, amelyeket a Hármaskönyv I. részének 30. címe a jobbágyok tulajdonául kíván, a telek haszonélvezete is beletartozik". 3 Ugyanakkor az országos küldöttség az egy jobbágy által megszerezhető telkek számát maximum négyben határozta meg (I.tc. 10. §), továbbá az usufructuatio megvételéből ki akarta zárni a jobbágy saját földesurát és a községeket. 4 Békés vármegye szakaszküldöttsége, amelynek Lengyel Márton, Stachó János és Nagy Márton voltak a tagjai, az úrbéri munkálathoz fűzött bevezető sorokban leszögezte: olyan engedményeket és újabb javaslatokat kívánnak az adózók érdekében felvetni, melyek a jelen kor követelményeinek megfelelnek, 1 Tengelyi 1978. 16-17. 2 A telki haszonvétel szabad adásvételének engedélyezését - az országos küldöttség úrbéri albizottságának tagjaként - Ragályi Tamás indítványozta. Az úrbéri albizottság az indítványt támogatta, de azt csak a regulázott községekre akarta kiterjeszteni, az összbizottság azonban a javaslatot a regulázatlan helységekre nézve is jóváhagyta (Barta 1964. 111-112. és 117.). * Tengelyi 1978. 20. A Vö. Tengelyi 1978. 26.