Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Az úrbéri munkálat

ugyanakkor semmiképpen sem akarnak idő előttinek bizonyuló törekvéseket megfogalmazni. A jobbágytelek haszonvételének szabad adásvételét - a szakaszküldöttség megfogalmazása szerint a föld használatbeli tulajdonát - minden megszorítás nélkül szerették volna engedélyezni. Azaz elutasították az országos bizottság többségi javaslatát, mi szerint egy jobbágy maximum négy jobbágytelket vásárolhatna meg.

5 Ez a megoldás ugyanis nem lenne kárára a földesúrnak, hozzájárulna ugyanakkor a föld értékének és a mezőgazdasági szorgalomnak (industria) a növekedéséhez. Ugyancsak fontosnak tartotta a szakaszküldöttség, hogy ott, ahol már egyszer végbement az úrbéres földek regulációja, sem a földesúr, sem a jobbágyok kérésére ne történhessen újabb kiigazítás. A már megállapított viszonyok stabilitása - ugyanúgy, mint a jobbágyföld haszonvételének szabad adásvevése - a közszorgalom növekedését eredményezné - érvelt a megyei albizottság.

6 Az úrbéri munkálat III. törvénycikkével kapcsolatban a küldöttség nem emelt kifogást az ellen, hogy a jobbágyok használatában lévő pálinkafőző üst után a jobbágynak továbbra is két forintot kelljen fizetni.

7 Abban az esetben azonban, ha a jobbágy nem csak a saját, hanem a más gyümölcséből is főzne pálinkát - folytatta a küldöttség -, ne legyen köteles újból két forintot fizetni a földesúrnak. Fontos kérdés volt, hogy a jobbágynak engedélyezzék-e, hogy a gyümölcsön és törkölyön kívül, jó termés alkalmával gabonából is készíthessen pálinkát. A szakaszküldöttség szerint a gabonafelesleget inkább a felépítendő élésházakba kéne összegyűjteni, hogy szükség esetén az ínséget enyhíteni lehessen. A földesúri kilenced kérdése szintén a figyelem középpontjában állt. A szakaszküldöttség, számos vármegyéhez hasonlóan, felhívta a figyelmet a kilenced beszedésével járó számtalan kellemetlenségre és az egész gyakorlat célszerűtlenségére: „Nincs a szántóvető jobbágynak terhesebb helyheztetése, mint amikor már feltakart gabonáját a madarak és barmok prédájára tallóján mindaddig hagyni és üdő viszontagságai által rongáltatni kéntelen, méglen abból az uradalmi dézma ki nem vétetik, vagy az urbárium értelme szerént 20-ik augusztus el nem jön..." A küldöttség szerint mindkét fél érdekét az szolgálná, ha a földesúr és a földművelők minden évben megállapodnának, és a kilenced helyett meghatározott mennyiségű szemesgabonát szolgáltatnának be.

8 A szakaszküldöttség a méhek után fizetendő kilencedet teljesen el akarta törölni, a bárányok és a kecskegidák esetében pedig pénzbeli megváltást javasoltak: a bárányok darabja után 4, a gidák darabja után pedig 3 krajcárt kellett volna fizetni. Ezzel a 5 Ezzel a Békés megyei szakaszküldöttség az országos bizottság működése során keletkezett különvéleményhez csatlakozott, mely lehetővé akarta tenni a telki haszonvétel korlátlan adásvételét. 6 Az országos bizottság I.tc. 8. §-a kimondta, hogy a földesúr telekszabályozási joga (ius regulationis) továbbra is fennmarad (vö. Tengelyi 1978. 23.). 7 Az 1791-es és az 1827-es úrbéri operátum is engedélyezte, hogy a parasztok saját szükségletük kielégítésére vagy akár kereskedés céljából saját termésű törkölyből és gyümölcsből pálinkát főzhessenek (vö. Tengelyi 1978. 40.). 8 Ez a javaslat lényegében megegyezett az országos bizottság elképzelésével.