Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
szerint - az intézettel kapcsolatos elképzeléseit a köznevelési munkálatban fejtette ki részletesen, 130 a megyei küldöttség tervezete azonban nem áll rendelkezésünkre. Ugyancsak hasonló gondolatot fogalmazott meg Győr vármegye választmánya „a köznevelést és tudományt érdeklő" munkálat kapcsán 1831 májusában. 131 A rendek adományaiból felállítandó országos leánynevelő intézetben - javaslatuk szerint — nemcsak a vagyonosabb lányok, hanem a nevelői pályára készülők is tanulhatnának. Győr vármegye küldöttsége azt is fontosnak tartotta, hogy a nőnevelésben kulcsszerepet játszó apácák többek között a tanítás módszeréből is magyar nyelven tegyenek vizsgát. A vélemény szövegéből úgy tűnik, a választmány a Pest vármegyei körlevéltől függetlenül fejtette ki álláspontját a kérdésben. A köznevelési munkálat kapcsán Nyitra vármegye közgyűlése kiegészítve a megyei küldöttség véleményét - nem említette ugyan egy országos leánynevelő intézet felállítását, de hangsúlyozta a nemes családok leánygyermekeinek magyar nyelven történő nevelését. 132 Békés vármegye küldöttsége a köznevelési operátum megvitatása alkalmával, 1832. január 27-én csatlakozva Pest vármegye megkereséséhez, támogatta egy országos leánynevelő intézet felállítását. 133 Az eddig elmondottakból is nyilvánvaló, hogy bizonyos kérdésekben egyes törvényhatóságok kísérletet tettek arra, hogy még az országgyűlés megkezdése előtt egységes álláspontot alakítsanak ki a majdani tanácskozások sikere érdekében. Ezek a kialakuló csomópontok egyrészt az ország régi sérelmei voltak (Erdély, a magyar nyelv ügye 134 ), kapcsolódtak bizonyos társadalmi reformokhoz honnyi nyelvünknek, mely annak kiterjesztésére legfőbb eszközül szolgál, tökéletes esméretével bírjanak, legfoganatosabb módnak találjuk, ha arra a szülék a haza eránt tartozó szent kötelességeknél fogva, minden nevelőintézet felvétele nélkül figyelmes gondoskodásokat fordítják;..." Bihar vármegye június 20-i válaszlevele ugyanakkor olyan törvény meghozatalát sürgette, mely szerint az ország valamenny tan- és nevelőintézetében a magyar nyelv tanítása és az abban való gyakorlás a nevelés legfőbb célja lenne; és az oktatás, valamint a tudományok elsajátítása is kizárólag magyarul történne (1. PmLPPSVmKgy. m, 1831-1-5249). 130 MOL József nádor titk. praep. 16. cs. (a követutasítás a 26/1. pontja) 131 „Mivel csak akkor lehet jóindulatú s igyekezetű nevendékeket várni, ha elébb jó, értelmes s jámbor anyák fognak neveltetni, azt óhajtaná e választmány, hogy a haza kebelében (p. o. Pesten) egy leányokat nevelő nemzeti főbb intézet az ország rendéi által összeadandó jövedelem mellett állítassék fel; ahol nemcsak a vagyonosabb serdülő leányok, hanem olyanok is, kik valahára nevelőnék kívánnának lenni, tanulhassanak." (Győr vármegye észrevételei a köznevelési munkálatról 16.) 132 „... sok magyar nemesi szabadsággal és javakkal jeleskedő nemzetségbeli leányok mindamellett is, hogy magyar hazában élvén, a nemzet erkölcseivel díszleni akarnak, mégis anyaszülötte földének nyelvét nem tudják, nem beszélik, holott más idegen nyelvek isméretét nagy áldozatokkal is megszerezni törekszenek. Mely nemzetiség megvetésével való hátra maradásnak elmellőzésére az egybegyűlt karok és rendek jövő országgyűlésében elhatározandónak ítélik, hogy az apácáknál és más nevelőintézeteknél is neveltetett leánkák magyar nyelven taníttassanak" (Nyitra vármegye észrevételei a köznevelési tárgyban 14.) 133 L. MOL Kanc. Diaet. 10. cs. 247. rv. 134 Ugocsa megye 1830 decemberében keletkezett körirata arra szólította fel a törvényhatóságokat, hogy országgyűlési követeik a következő diétán addig ne kezdjék meg az érdemi munkát, ameddig döntés nem születik arról, hogy az országban a köztanácskozások nyelve ezután a magyar lesz (köriratot 1. PmL PPSVm Kgy. ir. 1831:2436).
