Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

országgyűlési napidíjak tárgyában. Számos megye az operátumok valamelyikében fogalmazta meg javaslatait a diurnumokkal kapcsolatban. Borsod például az adóbiztossági tárgyban, hosszas fejtegetés után, elutasította ugyan a nemességnek a közterhekbe való bevonását - mivel felelős kormány nélkül az adó hovafordítására az országgyűlésnek nincs beleszólása -, végzéseit mégis közölte Pesttel (s valószínűleg akkor más vármegyékkel is), azt is ismertetve, milyen egyéb könynyítéseket látna lehetségesnek az adózók érdekében. Tehát a megye a konkrét kérdésben elutasította ugyan a nemességnek a közterhek viselésébe való bevonását, de a vélemények hivatalos cseréjének fontosságát nem kérdőjelezte meg. Egyéb, kifejezetten politikai természetű ügyek - Pest jegyzőkönyve szerint - nem merültek föl. A nemzeti nyelv és kultúra területén azonban számos olyan kérdés vetődött fel, amely Pestet közvetlenül érintette. Ilyen volt Bihar átirata a Pesten megépítendő Ludoviceum érdekében,

97 vagy a Szabolcs indítványa a magyar nyelv művelése tárgyában;

98 mindkét javaslat a nemesség adományaira számított. Voltak azonban olyan ügyek, amelyek Pest ösztönzésére indultak, s lettek országos érdekűek. A megye saját hatáskörében ugyanis 1831 januárjában rendelettel szabályozta a nemzeti nyelv használatát, s ezzel magyarrá tette a közigazgatás után az igazságszolgáltatás helyi fórumait (ezt a rendeletet a megye kinyomtatta). A kérdés további részletes vizsgálatát pedig egy állandó bizottság hatáskörébe utalta.

99 A statútumot közöltek a többi törvényhatósággal, s ezek nagy része üdvözölte Pest intézkedéseit, többen saját, hasonló tárgyú szabályzataikat válaszul megküldték.

100 Kivételt képez Pozsega

101 és Turóc;

102 ezek egész létünket fel nem dúlta, szoros kötelékkel volt Erdély a mi országunkhoz fűzve; de az említett gyásznapot követő szélvészes százakban [értsd: századokban], a különválás szomorú századaiban is, mindég el volt ismérve a jus [értsd: jog] valósága, mellyel Erdély a magyar Szent Koronához tartozott. Bizonyságot tesznek erről az 1571-ben Bátori Istvánnal és 1595-ben Bátori Zsigmonddal kötött egyezségek; bizonyságot később az 1741:18 és 1792:11 törvénycikkelyek. Nincs tehát igazabb, mint a magyar Szent Korona alatt egybekapcsoltatni azt, ami a koronáé; annyival inkább, mert ez által a nemzet nagyobb kiterjedést, erőt, s erő által lelkesülést fog nyerhetni. Ugyanazért rokon bizodalommal szólítjuk meg nagyságtokat, hogy a közelgető országgyűlésre küldendő követeiknek ezen egybekapcsoltatás, ezen eggyélétel eszközlését tegyék kötelességekké. Azon megjegyzéssel, hogy mivel ezen tárgy az országos küldöttség munkálódásainak a polgári köztárgyakat illető részében említtetik, s ezen rész az országgyűlésen, előre való rendelésénél fogva azon említett részből kivétetvén, az első tárgyak közt vizsgáltassék meg. Mert kimondhatatlan a nyereség, mely az Erdély lelkes, eredeti bélyegű, tiszta nyelvű, s a haza és törvény eránt hív gyermekeinek minél elébb hozzánk leendő csatlódásával reánk háramlanék. Hisszük, hogy nagyságtok, kegyelmetek e tárgy igaz voltáról tökéletesen meg vágynak győződve, s magyarhoz illő hazafiúi lángolással mozdítandják elő e lépést, mely mind fejedelmünkre, mind hazánkra nézve talán kedvezőbb, szebb, dicsőségesebb következéseket vonánd maga után, mint előre remélleni bátrak vagyunk." PmL PPSVm Kgy. ir. 1831-1-5228. 97 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1831:1887. 98 Uo. 1831:1888. 99 A kérdés előtörténetére itt nem térek ki; 1. uo. 1831:313. 100 Gömör (Uo. 1831:2932.), Veszprém (Uo. 1831:2433.), Somogy (Uo. 1831:5229.), Temes (Uo. 1831:5231.), Bereg(Uo. 1831:5239.), Máramaros (Uo. 1831:1976.), Torontál (Uo. 1831:1889.), Közép-Szolnok (Uo. 1831:1885.), Arad (Uo. 1831:2432.), Pozsony (Uo. 1831:2432. a), Mosón (Uo. 1832:29090, Verőce (Uo. 1832:2910.), Bihar (Uo. 1832:2911.), Ugocsa (Uo, 1832:2912.)