Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
lakozott az országos felhívásokhoz, s milyen tárgyakban volt kezdeményező szerepe. Úgy tűnik, a megyék érdeklődésének középpontjában az operátumokat megvitató, ám a kolerajárvány miatt elnapolt diéta minél előbbi megtartása állt. Számos, az előzőekben említett törvényhatóság sürgette az országgyűlés összehívását; Sáros viszont - ezekkel a véleményekkel szemben - kifejezetten azt akarta, hogy a diétát csak 1832 tavaszára hívják össze, mert egy korábbra meghirdetett tanácskozásra nem lehet érdemben felkészülni. 85 A következő, szinte az egész országot megmozgató tárgy a lengyel felkelés támogatása volt. Bars megye 1831. május 3-ról keltezett feliratában az uralkodóhoz fordult ebben az ügyben, s körlevelében a többi megye támogatását is kérte. 86 Indítványához 32 megye, többek között Pest is, 87 csatlakozott. A jegyzőkönyv szerint Barson kívül Szabolcs, 88 Zólyom, 89 Ung, 90 Krassó, 91 Somogy, 92 Nógrád, Csongrád, Nyitra, Veszprém, Tolna, Trencsén 93 küldte meg feliratának másolatát Pestnek. Külön érdekessége ennek a kérdésnek, hogy Krassó feliratának kinyomtatását a temesvári cenzor megtiltotta. Krassó ezt az eljárást azonnal átiratban tudatta a törvényhatóságokkal, s - ennek következtében - az ügy számos megye követutasításában a sérelmek között szerepelt. 94 Szatmár kezdeményezésére vetődött fel 1831 nyarán Erdélynek Magyarországgal való újraegyesítése. 95 A körlevél országos visszhangot váltott ki, 96 s több törvényhatóság (pl. Baranya/Csongrád, Bihar, Bács, Békés, Sopron) mellett Pest is hangsúlyozta követutasításában a kérdés fontosságát. A megyék többsége a közjogi munkálat keretei között is kifejtette nézetét a kérdésről. Ugyancsak nagy jelentőségű volt Hont már említett kezdeményezése az 85 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1831:5823. 86 Pest viszonylatában: PmL PPSVm Kgy. jkv. 1831:2403.; a kérdéssel részletesebben és nagyobb összefüggésben foglalkozik: Kovács 195987 Uo. 1831:2431.a 88 Uo. 1832:1650. 89 Uo. 1831:1650. 90 Uo. 1831:1650. 91 Uo. 183 1:1650. 92 Uo. 1831:3827. 93 Az összes többit 1. uo. 1831:5241. 94 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832:165795 Erről részletesebben Asztalos 1928. 35. 96 Pest vármegye a kérdésről: PmL PPSVm Kgy. jkv. 1831:5228. Maga a körlevél nyomtatott formában található a megyei iratok között: „Az országgyűlés előre kijelentett határnapja közelget; s midőn annak nagy jelenéseihez készülünk, azon sokféle, fontos tárgyak között; amik az országos küldöttség munkálódásaiban bennünket foglalatoskodtatnak, különösen Erdélyországnak magyar hazánkkal leendő egybekapcsoltatása fordítja magára figyelmünket. Ezen egybekapcsoltatás már 1790. évben mind a magyar, mind az erdélyországi karoknak és rendeknek kinyilatkoztatott kívánságok vala; s csak bizonyos, ideig tartó körülmények befolyása miatt lőn, hogy a már magában oly szép, a két testvérhaza nevezetnek oly megfelelő, s mind a két testvérhazát oly bizonyosan, oly egyformán boldogító óhajtás teljesedésbe nem jöhetett. Ezen körülmények (hála az égnek) megszűntek, s mi reménnyel és bizodalommal telve mondjuk el nagyságos kegyelmetek előtt, hogy valamint minden igaz magyarnak, úgy Erdély minden jobb gondolkozású fiainak e testvéri eggyélétel legforróbb kívánsága. Tudva van nagyságtok előtt, hogy míg a mohácsi gyásznap
