Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

sakat is. Deák 1832 elején Vörösmartyhoz írt levelében az operatumok kapcsán elengedhetetlennek tartotta a törvényhozói munka gondos előkészítéséi. Kételkedett azonban abban, hogy a jelentős önállósággal bíró törvényhatóságok képesek lesznek nézeteik egyeztetésére. Úgy vélte, hogy ebben a helyzetben szükség lenne egy mértékadó központra, amelynek döntései példaként szolgálnának az egész országnak. Szerinte Pest városa, illetve Pest vármegye - adottságainál fogva - ugyan alkalmas lenne erre a feladatra, de a város és a megye eddigi politikai szereplése nem felelt meg a várakozásnak. „Pest Vármegye Hazánknak közép pontja, Pest maga országunk fő városa, s a míveltségnek, kereskedésnek és Tudományoknak fészke, itt készülhetnek tehát a legjobb munkák, ott születhetik legtöbb jeles új gondolat, melly Nemzetünk jobb létét egykor talán eszközlené, - de Pest még nem Paris, melly a szabadságért királyi székeket elöntő Francziáknak határtalan hatalommal törvényt szabott mindenkor, Pest Vármegye már két Ország Gyűlésén Hazafiusága tekintetéből nem bírja Nemzetünk köz bizodalmát; Intézetei tehát, ha a Megye maga közli azokat, más megyékben arányul el nem fogadtatnak; a város pedig mint királyi város vármegyének sinor mértékül nem szolgálhat; azon magányos személy ellenben ki jó Baráti által más megyék helyes véleményéről tudósítva önnön Megyéjében a Hatalmasabb Rendek büszke hiúságát okossan kimélleni tudja..."

83 Deák tehát arra utalt, hogy a megyék hivatalos úton csekély mértékben tudják egymás álláspontját befolyásolni; a személyes kapcsolatok, baráti tudósítások azonban alkalmasabbak s célravezetőbbek lennének a vélemények, nézetek egyeztetésében. Pest megyét pedig a levél egy további részlete oly mértékben nem tartotta a vezető szerepre méltónak, hogy Deák szerint szerencsésebb lenne, ha a mágnások sem Pesten tartózkodnának, hanem saját birtokaikon befolyásolnák a helyi erőviszonyokat, és az ottani közgyűléseken tevékenykednének a reformok érdekében. Amennyiben általánosíthatunk ebből az egyetlen levélből, sajátos feszültség van a megfogalmazott igények és az ezzel szemben álló valós viszonyok között. Az érdekeket egyeztető, mérvadó központ meghatározó léte helyett a törvényhatóságok önállóan hozták döntéseiket, s a fontos történésekről informális csatornákon keresztül lehetett értesülni. Fáy András ugyanakkor, igaz, harminc év távlatából kétségtelennek tartja megyéje meghatározó szerepét már a vizsgált években is, s éppen ennek tulajdonítja, hogy 1831 őszétől Széchenyi István maga is aktívan részt vett a megye közéletében.

84 Fáy szerint Pest közgyűlései, amelyek az országos vásárokkal egy időben folytak, mindig nagy érdeklődést keltettek, az ott született döntések széles körben ismertekké váltak; a megye sajátos helyzetét az is meghatározta - folytatja az író -, hogy örökös főispánja a nádor volt. Nem érdektelen azonban, ha a vizsgált időszak hivatalos levelezését tüzetesebben szemügyre vesszük. Tanulságul szolgálnak egyrészt azért, mert megtudhatjuk, milyen politikai természetű ügyek foglalkoztatták általában a törvényhatóságokat, másrészt megvilágítják, hogy Pest milyen kérdésekben csat83 Deák Ferenc Vörösmartynak, Kehida, 1832. febr. 24. (VMÖM XVIII. 32-33.) 84 Fáy 1862. 90-91.