Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

Pest vármegye szerepe az országgyűlés előkészítésében 1831-32 meghatározó politikai eseménye volt a rendszeres bizottsági munkálatok megyei, vitája. Pest vármegye fontosnak tartotta a legkülönbözőbb vélemények, nézetek megismerését,

73 s kezdeményezte, hogy a törvényhatóságok küldjék meg egymásnak az egyes tárgyakban hozott végzéseiket. Pest 1832 elején a három bevégzett munkálatát kinyomtatta, s továbbította számos megyének. A jegyzőkönyv bejegyzése szerint a megye az év második felében megkapta Bars,

74 Somogy,

75 Győr,

76 Torontál,

77 Nógrád,

78 Borsod,

79 Temes

80 s részben Heves

81 észrevételeit. A megküldött munkálatokat a megyei deputáció illetékességébe utalták, vagy a követeknek ajánlották figyelmébe, megfontolás céljából. A fentiekből úgy tűnik, hivatalos úton viszonylag kevés állásfoglalás jutott el Pest vármegyéhez, s mire ezek nagy része megérkezett, a legfontosabb kérdésekben a megyei küldöttség javaslatai alapján a közgyűlés már döntést is hozott. Ilyenformán a megye más törvényhatóságok hivatalos végzéseitől függetlenül alakította ki az operátumokkal kapcsolatos álláspontját. További vizsgálódást igényel azonban, hogy a Pest vármegye által 1832 márciusában kinyomtatott és az országban szétküldött végzések mennyiben Befolyásolták a többi törvényhatóság határozatait. Barta István a kereskedelmi és úrbéri munkálat országos eredményeinek összegzésekor hangsúlyozta Pest mintaadó szerepét, s különleges jelentőséget tulajdonított az örökváltságot engedélyező határozatnak.

82 Kétségtelen az is, hogy a vármegyétől több törvénye hatóság hivatalos formában kérte a közgyűlési végzések közlését. Figyelembe kell venni azonban, hogy az ország valamennyi pontján csaknem egy időben (1831 januárjában) alakultak meg az operátumokat felülvizsgáló deputációk. 1832 elejére pedig csaknem mindegyik küldöttség kifejtette álláspontját ebben a két kérdésben, így az év januárjában elfogadott és két hónap múlva nyilvánosságra hozott pesti határozatok csak a többi megyei közgyűlés végzéseit befolyásolhatta. Nagyon valószínű azonban, hogy az egyes törvényhatóságok a döntéshozatalkor önállóan jártak el, állásfoglalásaikat a helyi viszonyok határozták meg elsősorban. Pest és a többi vármegye kapcsolata - úgy tűnik - foglalkoztatta a kortár73 Eddigi ismereteink szerint az úrbéri munkálathoz érkezett egy névtelen beadvány, illetve más megyékből a pozsonyi Wachtler Bernátnak a váltótörvénykezésről és egyéb rokon tárgyakról tett észrevételei (PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832:4143.) és Szepesből Spóner Pál megjegyzései az urbariális és adóbiztossági tárgyban (PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832:135.) 14 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832:6293. 75 Uo. 1832:5416. 76 Uo. 1832:5414. 77 Uo. 1832:5415. 78 Uo. 1832:5417. 79 Uo. 1832:5502. 80 Uo. 1832:4369: 81 Innen csak a kereskedelmi tárgy: Uo. 1832:3538: 82 Barta 1966. 153., 162.