Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

Keglevich László, báró Orczy György, Szentkirályi László, a Hétszemélyes Tábla bírája, Gosztonyi Miklós, a Királyi Tábla ülnöke, Kovách György, a korábbi első alispán, Glosius Dániel, Mérey László, Jankovich Imre, Beniczky Péter, Péchy Ferenc, táblabírák, Sárközy Imre főjegyző, Zlinszky János főszolgabíró, Rákóczy András főügyész, és az egyik, meg nem nevezett megyebeli esküdt. Feltűnő, hagy a küldöttség tagjai csaknem mind részt vettek a bizottsági munkálatok felülvizsgálatával megbízott megyei deputáció munkájában is. Fontos megjegyezni, hogy a vármegyében 1832. október 23-án, tehát két nappal korábban lezajlott tisztújítás már egyértelműen megerősítette néhány politikus pozícióját. Elsősorban Dubraviczky Simont kell megemlíteni, aki másodalispánból ekkor lépett elő első alispánná,

63 s ezt a tisztet 1845-ig viselte megyéjében. A jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanerre a posztra Sárközy Imrét, Mérey Lászlót, Madarassy Istvánt, Beniczky Ádámot jelölték még. Az eddigi első alispán, dicskei Kovách György negyven éves megyei szolgálat önként beadta leköszönő levelét. Itt tehát az első alispáni szék betöltésénél elsősorban generációváltás történt, nem tapintható ki a különböző politikai erők közti pozícióharc. A másodalispáni tisztet Szilassy Lászlóval, Mérey Lászlóval, Simontsits Jánossal és Tahy Károllyal szemben Földváry Gábor nyerte el.

64 Sárközy Imre pedig egyetlen jelöltként erősíttetett meg eddigi főjegyzői posztján.

65 A küldöttség összetétele, valamint a lezajlott tisztújítás azt valószínűsíti, hogy az 1831-32-es erőviszonyok jelentősen nem változtak a megyében, így a követutasítás egyes pontjai összhangban lesznek az operátumokról hozott megyei végzésekkel. Az 1832. november 10-re meghirdetett követválasztó közgyűlésen József nádor hangsúlyozta, hogy a rendek szabad követválasztó jogát nem kívánja csorbítani, néhány jelölt proponálásával mégis meg szeretné könnyíteni döntésüket. Elsőnek Dubraviczky Simon első alispán nevét említette és „amint ennek nevét az egybengyűlt rendek meghallották, az eránta viseltető határtalan bizodalomnak s szeretettel teljes tiszteletnél fogva anélkül, hogy a többi proponálandókat csak hallani is akarták volna őket, u. m. első alispány Dubravitzky Simon urat minden kételkedést ki rekesztő egyesült akarattal első követjeknek kikiáltatták..."

66 Dubraviczky, aki az előző országgyűlésen Szentkirályi László mellett képviselte megyéjét, 1832-ben immár első alispánként és első követként jelenhetett meg az országos politikában.

67 Második követnek Mérey László, Péchy Ferenc és Janko63 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832: 5097. 64 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832: 5098. 05 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832: 5099. M PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832: 5488. ft7 Talán érdemes lenne Dubraviczky nemzedékének politikai pályafutását részletesen megvizsgálni, hiszen ez a generáció az 1810-es évek elején teszi le ügyvédi vizsgáját, ekkor kapcsolódik be a megyei politizálásba, s majd az 1830-as évektől tölt be jelentősebb politikai funkciókat. Dubraviczky 1812-ben-többek között CsepcsányiTamással, Bernáth Zsigmonddal együtt - tette le az ügyvédi censurât, majd rokoni kapcsolatai révén Zólyom megyébe került, s az 1811/ 12-es országgyűlésen követkent résztvevő báró Radvánszky mellett lett kancellista. Családjának rokoni kapcsolatai voltak Nógrádban, sőt, az egyik ág odavaló. Tehát méltó lenne a figyelemre