Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
vich Miklós táblabírákat jelölte a nádor. Ebben az esetben azonban nem a közfelkiáltás döntött, hanem szavazatszámláló bizottságot állítottak föl gróf Nádasdy Ferenc, váci püspök vezetésével. Végül is Péchy Ferenc jelentős szavazattöbbséggel győzött. A választás után a követutasítást kidolgozó bizottság terjesztette a közgyűlés elé 28 pontból álló javaslatát. 68 A jegyzőkönyv szerint a megye hét pontban módosította vagy változtatta meg a küldöttség tervezetét. 69 Az egyes törvényhatóságoknak az 1832-36-os országgyűlésre készült követutasításai többnyire már nem foglalkoztak az operátumok tartalmi részével, a követek számára az ezekkel kapcsolatos közgyűlési végzések szolgáltak zsinórmértékül. Az utasítások tehát a hosszú ideje orvosolatlan országos sérelmekkel és az illető törvényhatóságot ért méltánytalanságokkal foglalkoztak elsősorban, az operátumok kapcsán csupán arra tértek ki, hagy a munkálatokat milyen sorrendben tűzzek az országgyűlés napirendjére. Pest vármegye küldöttsége a rendszeres bizottsági munkálatok sorrendjét tárgyalva - a megyék többségéhez hasonlóan - az 182527-es országgyűlés határozatához ragaszkodott. Ennek értelmében a kereskedelmi, úrbéri és adóbiztossági operátumokat kellett volna elsőként napirendre tűzni, mivel ez a három munkálat eredményezhetné együttesen az adófizetők terheinek csökkenését. A megyei küldöttség hangsúlyozta továbbá, hogy az operátumok összefüggő jellege miatt mind a kilenc munkálatot egyszerre kellene szentesítenie az uralkodónak. A közgyűlés azonban a bizottságnak ezt a második pontban szereplő javaslatát nem fogadta el. Egyrészt az országgyűlés tárgysorozatának első helyére az úrbéri munkálatot tették, az ezzel szoros kapcsolatban lévő adóbiztossági operátum pedig a második helyre került, a vármegyék többségénél elsőséget élvező kereskedelmi tárgy pedig sorrendben a harmadik lett. Továbbá a közgyűlés az operátumok egyenként történő szentesítése mellett foglalt állást. A jegyzőkönyv szerint a többség így érvelt: „... az adózó nép terheinek lehető enyhítése és könnyebbítése átaljában az egész ország rendéinek főbb óhajtása leven, célarányosabb leend, hogy elsőbben is az urbariale, azután a contributionale commissariaticum, s úgy a commerciale tárgyak vétessenek pertractatio alá, [...] ámbátor tagadni nem lehet, hogy némelyek azon rendszeres munkák közül, egymással oly szoros egybeköttetésbe vágynak, hogy megállapítások is csak öszvevéve lehet kívánt foganatú, mivel azonban más részről az is bizonyos, hogy azok között olyanok is vágynak, amelyek magokban állva is egy egészet formálnak és megállapításokra a többieknek bevárása meg nem kívántatik..." 70 Nem tudni, mi indította a megyegyűlést arra, hogy ezekben a kérdésekben módosítsa a küldöttség tervezetét, és ezáltal eltérjen az 1825-27-es országgyűlés javaslatától. A közgyűlés végzése mindenesetre egyedülálló abban a tekinannak feltárása, hogy ezek a személyes kapcsolatok hogyan befolyásolhatták a megyék későbbi politikai együttműködését. Dubraviczkyről 1. Benkő 1919. II. 17-24. 68 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832: 5489. 69 A deputáció által megfogalmazott utasítós megtalálható: MOL József nádor titk. praep. 18. cs. 70 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832:5489.
