Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

sági munkálatok kapcsán hozott határozatait kinyomtassa: „Foglalatosságom özönében, melyek hetek óta teljes egészen elfogtak s még egy-két hétig bizonyosan eltartanak, alig mertem volna tollhoz nyúlni, hogy egyebet írjak számolásnál, ha grófom s a szörnyölőknek szörnyölő fia [Wesselényi - V O.] rám nem parancsolnak, hogy neked írjak, Őnagyságok szíves köszöntését, s Tek. Ns. Pest vármegyének az Ő Cs. Kir. Fensége elölülése alatt némelly (eddig elé megvizsgált) országos munkálatokra hozott határozásait nyomtatásban megküldjem. Itt veszed tehát, kedves Ferim, a nyomtatványt, mely világos bizonysága annak, hogy e részben a törvényhatóságok szabadon nyomtathatják végzéseiket, következesképp Szatmár is teheti, ha akarja. Mert Pest vármegye rendéi csak olyan tagjai a Szentkoronának, mint a Szatmáréi, s ami a fenséges Főherczegi Nádor s Főispán elölülői bölcsesége szerént nem vétek, az más főispáni elölülés alatt sem vétek. -"

61 Nyilvánvaló azonban, hogy Bártfay helyzetértékelése nem teljesen reális. 1831-ben a szatmári követjelentés kinyomtatását módjában volt a Kancelláriának leállítani és a példányokat elkobozni; 1832 januárjában azonban a Pest megyei bizottsági munkálatok és róluk szóló közgyűlési végzések akadálytalanul jelentek meg. Nem utolsósorban azért, mert a kancellár nem vállalta azt a politikai konfliktust, hogy a nádor elnöklése alatt született megyei határozatot felülbírálja. A kinyomtatás sikerében és jelentőségében tehát Pest sajátos helyzete fontos szerepet játszott. Ehhez több tényező is hozzájárult. A megye országos politikai súlyát növelte az, hogy a vármegye főispánja József főherceg volt; a megyei döntéshozatalban pedig komoly részt vállalt egy olyan csoport, amely - társadalmi pozícióját és szellemi súlyát tekintve - az országos közéletet is képes volt meghatározó módon befolyásolni. Ehhez hozzá kell számítani még a megye - központi fekvéséből fakadó - gazdasági, kulturális adottságait és lehetőségeit. Mindezek olyan mozgásteret biztosítottak a megyének, amellyel az ország többi törvényhatósága aligha rendelkezett. Az 1832-es követutasítás A már ismertetett előzmények után az uralkodó az 12399/1493. szám alatt kelt meghívólevelében 1832. december 16-ra hívta össze Pozsonyba az országgyűlést. A királyi leirat az 1791: 67. tc. és 1825/27: 8. tc. alapján kirendelt rendszeres munkálatok megvitatásában jelölte meg a diéta tárgysorozatát. Pest vármegyében 1832. október 25-én olvasták fel a királyi meghívólevelet, József nádor javaslatára 1832. november 10-re tűzték ki a követválasztó közgyűlést.

62 Egyúttal a megye főispánja kinevezte a követutasítás kidolgozásával megbízott küldöttséget is. A bizottság elnöke Dubraviczky Simon első alispán lett, a tagok névsora pedig a következő volt: Földváry Gábor másodalispán, gróf 61 Bártfay László Kölcseynek, Pest, 1832. febr. 15. (Ráday Gyűjt. SzT. XII. kötet 5.) 62 PmL PPSVm Kgy. jkv. 1832: 5155.