Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
A második, 1831. december 18-án napvilágot látott leirat már kifejezetten a törvényhatóságok politikai tevékenységével kapcsolatos. 57 A lengyel kérdésben 58 vagy az országgyűlés elhalasztása kapcsán születeti feliratok, illetve a magyar nyelv ügyében hozott megyei végzések közzététele (egymásnak történő megküldése vagy kinyomtatása) a törvényhatóságok megélénkülő aktivitására és kapcsolattartására utalnak. Mindezeknek a kormányzat szigorú intézkedésekkel akart véget vetni, melyekhez elsősorban a nádor közreműködésére volt szükség. 59 Ezen rendelkezések alapján emelte ki tehát Reviczky a nádor felelősségét, ugyanakkor a kancellár nem vetett azzal számot, hogy József főherceg mint a megye főispánja, a törvények értelmében, nem változtathatta meg a közgyűlés végzéseit. 60 Reviczky nyilván itt arra gondolt inkább, hogy ilyen döntéseknek nem is lett volna szabad a megyegyűléseken megszületniük. Az a tény, hagy a két, előbb ismertetett leirat éppen a Pest megyei operátumok felülvizsgálatáról szóló felterjesztéshez csatolva maradt fenn, felhívja a figyelmet az 183l-es nagykárolyi és az egy évvel későbbi pesti közgyűlés párhuzamosságára. Akár szimbolikusnak is tekinthetjük a két esemény közötti összefüggést: mindkét esetben a megyegyűlés által megtárgyalt és jóváhagyott iratok kinyomtatása - valamint legalább ennyire a róluk megjelent hírlapi tudósítás - hívta föl a kormányzat figyelmét a cenzúraviszonyok kijátszhatóságára. A kortárs Bártfay László, gróf Károlyi György titkára úgy vélte, Pest vállalkozása minden törvényhatóságot fölhatalmazott arra, hogy a rendszeres bizottegész Országgyűlés folytát 's rövid ábrázatját fel lehet tanálni. Ezen jelentés mentől-előbb minden Könyvárosoknál található lészen." Az ügy kapcsán született felterjesztés, melyben az említett szám mellékletként megtalálható: MOLKanc. ein. titk. 1831:41. Reviczky - mint többször megfogalmazta - Wesselényit tartotta mind a követjelentés, mind a cikk szerzőjének (MOL Kanc. ein. titk. 1831:40., 41., 47.) Az Erdélyi Híradó kapcsán született felterjesztésében arra hívta föl a figyelmet, hogy a cenzúraszabályok kijátszhatók: "Unwürdige Menschen suchen hier offenbar die Mangelhaftigkeit der Censur Vorschriften zu benützen: um ihre bösen Ansichten auszuführen." (MOL Kanc. ein. titk. 1831:47.) 57 MOL Kanc. ein. titk. 1832:26. 58 Az orosz fennhatóság alatt lévő lengyelországi területeken 1830-ban felkelés tört ki. Bars vármegye 1831 májusában feliratban fordult az uralkodóhoz a lengyelek érdekében. Bars példáját 32 megye követte, ezek a törvényhatóságok a lengyel ügyben hozott végzéseiket, a királyhoz intézett felirataik szövegét egymással is közölték (1. Horváth 1868/a. I. 260-265.). 59 „...weise mit Umsicht und Klugheit dahin thätigst zu wirken, daß sich die ihrer Leitung anvertrauten Komitate mit derley unverzeichlichen Repräsentationen nichts befassen, und im keinen Falle zur Verleitung anderer Jurisdiktionen zu ähnlichen Schritten Korrespondenzen führen. Zugleich erkläre Ich alle Komitats Vorsteher dafür auf das allerstrengste verantwortlich, daß solche Repräsentationen und Determinationen auf eine eigenmächtige Anwendung der Komitate selbst nie zum Drucke befördert werden. Eure Liebden aber haben eine Abschrift der Verfügungen vorzulegen, welche Sie über Meine Kabinetschreiben vom 8. März 1831 erlassen haben, und jene welche Sie in Folge des gegenwärtigen erlassen werden." (MOL Kanc. ein. titk. 1832:26.) 60 „S a mit a megyék közgyűlésein elhatároztak, azt a kis gyűlések, s annál kevésbbé a fővagy alispánok vagy bárki más magánúton meg ne változtassák." III. Károly 1723- évi decretuma (II.) 58. cikkely, 9. paragrafus
