Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

csán elhangzott érveket, ellenérveket, végső soron azonban az egyszerű ismertetésen túllépve, állást is foglalt a vitás kérdésekben: „... hogy midőn a' Nemzet törvényalkotmányának ujjá-születése forog kérdésben, a' hozott törvények is természetesen változás alatt állnak, a' törvények módosítására czélzó javaslatok azonban sértetlenül hagyják mindenkinek jusait addig, míglen az Uralkodó 's Nemzet' kölcsönös egyezésből, a' régi törvények, szabások, intézetek 's t. az idő 's Nemzet szükségeihez képest nem határoztatnak el. Milly szép, milly dicső: vérengző zendületek 's polgári háborgások szomorú következései nélkül a' törvényhozás békés utján lassan nyomulni elő az idővel, az időben!"

52 A január 18-án napvilágot látott ötödik szám már a megyegyűlés végzéseinek ismeretében állította szembe a régi szokásokhoz ragaszkodók álláspontját a változtatni szándékozók nézeteivel (feltehetőleg ez a rész szúrhatott szemet a leginkább Reviczkynek, aki a felterjesztésében mintha erre a mozzanatra utalt volna viszsza). A közgyűlés határozatai közül a jobbágy tulajdonosi jogát, illetve a házipénztárral kapcsolatos döntést emelte ki az aláírás nélkül megjelent szöveg.

53 Mindezek alapján érthető, hogy a hazai sajtóviszonyok között szokatlan hang felkeltette a kancellár figyelmét. Reviczky egy újabb felterjesztésben hívta föl a figyelmet a közgyűlés azon határozatára, mely szerint az operátumokkal kapcsolatos végzéseit Pest megye nyilvánosságra hozza.

54 A kancellár itt ismételten kiemelte a nádor felelősségét, immár nemcsak az operátumok felülvizsgálata és különösen az urbariális munkálatban hozott döntés miatt, hanem azért is, mert hozzájárult a kinyomtatáshoz. Véleménye szerint a nádor ellentétesen cselekedett két, korábbi uralkodói leirat rendelkezéseivel. Érdemes figyelmet szentelni annak, mit is tartalmazott tehát a Reviczkytől hivatkozott két leirat. A nádornak címzett uralkodói leirat 1831 márciusában született, a szatmári megyegyűlésen elhangzott Károlyi György-féle követjelentés kinyomtatása kapcsán.

55 A rendelkezés egyfelől megtiltja, hagy a cenzorok engedélyezzék közjogi kérdésekkel foglalkozó szövegek megjelenését; ez a tilalom természetesen kiterjedt a törvényhatóságokra is. Másfelől felhívta a figyelmet az újságokban megjelenő, politikai tartalmú cikkekre, és megfelelő intézkedéseket sürgetett.

56 sőnek kölcsönösségen (reciprocitásán) - viszonhatáságán — alapult, úgy hogy a' harminczadok árszabását - tarifáját - egy megbízandó országos választottság dolgozza ki 's ugyan azt az Ország Rendéi' eleibe terjessze, 's az ezek által megállapítandó árszabás három évig, mint az országgyűlés-tartás törvényes idejéig; változatlan zsinórmértékül szolgáljon,... Jelenkor 1832. 3. sz. (jan. 11.) 52 Uo. 53 Jelenkor 1832. 5. sz. (jan. 18.) 54 MOL Kanc. eln. 223:1288. sz.; Barta István az iratra hivatkozik: Barta 1963- 339. 55 MOL Kanc. eln. titk. 1832:26. A dátuma: 1831. március 8. 56 Az utóbbi megjegyzés hátterében is a Károlyi György-féle relatiónak egy - talán kevésbé ismert - mozzanata áll. Ismeretes, hogy a nagykárolyi megyegyűlés elrendelte a jelentés kinyomtatását. Erről a végzésről s a gyűlés lefolyásáról azonban tudósított az Erdélyi Híradó februárban megjelenő, tizenharmadik száma: „A Követek' jelentésének kinyomtatását a' Karok és Rendek köz-értelemből parantsolták; ennek minden hazafi örvendhet, mivel' ezen lelkes munkába az