Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

reagált Pest megye lépéseire. 1832 novemberében azonban, mikor már a megyék nagy része nyilatkozott az urbárium kérdésében, a kancellár megnyugtatónak találta az állásfoglalásokat.

47 Reviczky, azon túl, hogy a Pest megyei közgyűlésen történteket a nádor politikai lejáratására kívánta felhasználni, megfogalmazta a nyilvánosság szigorúbb ellenőrzésének az igényét is. A kancellár - felterjesztése végén - arra hívta fel a figyelmet, hogy a Jelenkor 3- és 5. száma tudósított a pesti megyegyűlés eseményeiről.

48 A kancellár, hangsúlyozva az eset jelentőségét, azt javasolta az uralkodónak, hogy a nádortól kérjen részletes beszámolót a közgyűlés lefolyásáról. Az újságot illetően pedig szigorú cenzori felügyelet elrendelését sürgette.

49 Reviczky egyébként még ugyanaznap, vagyis január 31-én önálló felterjesztésben is foglalkozott a Jelenkorban és a Társalkodóban jelentkező veszélyes tendenciákkal.

150 A kancellár mindkét felterjesztésében csupán általánosságban fogalmazott a lapokkal kapcsolatban. Érdemes azonban megnézni, mit is tartalmaztak valójában az inkriminált cikkek. A január 11-én megjelenő harmadik számban M. J. aláírással közölték az első beszámolót a pesti megyegyűlés megnyitásáról és a tanácskozások megkezdéséről. A napirendre kerülő kereskedelmi munkálat kapcsán a tudósítás röviden vázolta a helyi deputáció nézeteit. Feltűnő azonban, hogy csak azokat a javaslatokat emelte ki, amelyek az uralkodói felségjogokat érintették.

51 A beszámoló a továbbiakban ismertette a fentiek kap47 „Viele Komitate senden Dankadressen für die Ausschreibung dieses Reichstages für die Sistemaloperate, ein. Es sind positive Instruktionen vorhanden, welche rücksichtlich der Ordnving und Reihenfolge, es den königlichen Propositionen überlassen. Die demagogischen Phantasmagorien einiger Komitate in Urbarialibus haben keinen Nachahmer gefunden. Viel größer ist die Zahl derjenigen, die ihren Dominikairechten nichts abbrechen lassen wollen. Die eminente Majorität dürfte sich in verständigen Erleichterungen des Contribuenten vereinen." (MOL Kanc. ein. titk. 1832:262.) 48 „... wurde dieser Gegenstand auch noch in einer ungarischen Zeitschrift, welche zu Pest unter dem Titel: Jelenkor erscheint, No. 3. und 5-, auf eine Art besprochen, welche ganz geeignet ist, unter Vorspieglung filantropischer Gesinnungen, und einer im ausweichbaren Nothwendigkeit, das Alterkömliche lächerlich und verächtlich zu machen, - Neuerungen aber, und gefährliche Radical Reformen in thunlichster Verbreitung Eingang zu verschaffen, und die Gemüther aufzusegen." (MOL Kanc. ein. titk. 1832:26.) 49 Az uralkodói leirat február 10-i dátummal küldetett el a nádornak. Rendelkezésünkre áll ennek a leiratnak a Reviczky által elkészített tervezete is: MOL Kanc. ein. titk. 1832:14. A végleges változat: MOL József nádor titk. praep. 16. es. II. A tervezethez képest a végleges szöveg rövidebb, tömörebb. Reviczky a tervezetben többször használja - a közgyűlés emlegetésekor - az „unter Ihrer [ti. a nádor - V O.] Vorsitze" kifejezést, amely mindenképpen a személyes felelősséget emeli ki. A végleges szövegben ezek az utalások nem ismétlődnek ennyiszer. A tervezetben mind a Jelenkor, mind a Társalkodó veszélyessége bővebben ki van fejtve, mint a végleges szövegben. 50 A lap addig megjelent nyolc számát nemcsak Schönstein udvari tanácsossal és Duschek titkárral nézetté át a kancellár, hanem maga is végigolvasta, és meggyőződve káros voltáról, különleges cenzori felügyeletet látott szükségesnek. Mérey személynököt is megbízta, hogy rendszeresen informálja őt az említett két lapról: MOL Kanc. ein. titk. 1832:27. Valószínű, hogy ennek a fokozott cenzori felügyeletnek a hatását érzékelte már Széchenyi is: Széchenyi: Napló IV 295. (1832. febr. 22.) és 297. (febr. 25.) 51 „- A megyei vizsgáló küldöttség' véleménye a' belkereskedés függetlenségén, a' kül-