Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
ratische Umtriebe) megnyilvánulását látta. Információira hivatkozva tette hozzá, hogy a közgyűlés ezen határozata szoros összeköttetésben áll a robotkötelezettség eltörlésével. Reviczky különös aggasztónak tartotta ezt a elöntést, hiszen a nádor személyes jelenléte különleges súlyt adott neki. 41 A kancellár értékelése, szembesítve a megyegyűlés határozataival, nyilvánvalóan elnagyolt és pontatlan. A döntések estelmében ugyanis a paraszt tulajdonjoga csak az úrbéres állományra terjedne ki. 42 Ugyanakkor a robotszolgáltatások teljes eltörléséről nincs szó, csupán a kötelezettség egy részének, maximum felének pénzbeli megválthatóságáról. Reviczky a végzésekért igyekszik magát a nádort felelőssé tenni, ezzel a törekvésével összhangban nem is nevez meg olyan, megyebeli személyeket, akik ilyen döntések meghozatalában munkálkodtak volna. Mindezekkel Reviczky megerősíti Pest hagyományosan kitüntetett jelentőségét, azáltal, hogy a nádor, mint főispán elölülése alatt született döntéseknek különleges szerepet tulajdonít. Figyelemre méltó továbbá, hogy a kancellár a végzések közül éppen az úrbéri kérdés azon pontját ragadja ki, amelyet a nádor egyértelmű sikernek könyvelt el. A kereskedelmi tárgyat azonban, mely József szerint is a kormányzat vereségével végződött, nem érinti felterjesztésében. Már olyan kortársak előtt is ismert volt a két főméltóság ellentéte, mint pl. Széchenyi, 43 Wirkner Lajos 44 vagy a történetíró Horváth Mihály. 45 A regnikoláris deputáció munkálatainak megkezdésétől érezhető a kettejük közötti feszültség, és dokumentálható az a tény, hogy számos fontos kérdésben ellentétesen foglaltak állást. Mindezeken túl azonban 1832 őszéig még valóban kulcskérdés volt, hogy a rendek milyen álláspontot alakítanak ki az adózókat elsődlegesen érintő tárgyakban. így Reviczky 1831 őszén attól tartott, hogy a jövendő országgyűlés napirendjén elsőként szereplő tárgyak alkalmat adnak arra, hogy a követek „demagóg nézeteiket" hangoztassák. 46 Ebből a szempontból érthető, hogy 1832 elején, mikor még a kormányzatnak nem volt átfogó képe az operatumoknak, és különösen az urbariális munkálatnak az állásáról, Reviczky különösen hevesen 41 „Durch die Einräumung des Grund-Eigenthums an den Bauer, wird eine fundamental Rechtstand- und Begriff des Landes angegriffen, und vielleicht der erste Schritt gethan, um zu gunsten Demokratischer Umtriebe, welche im Hintergrunde liegen mögen, der Aristokrazie die empfindlichste Wunde zu schlagen. Der obige Beschluß des Pester Comitats, welcher auch, wie ich es verläßlich vernahm mit der Robots-abolition verbunden ist, konnte dieser nicht anders, als allgemeine Aufmerksamkeit im Lande erregen, da gerade deshalb, weil die Operate unter dem Vorsitze des Erzherzogs Palatinus geprüft worden sind, alle Augen dorthin gerichtet sind." (MOL Kanc. ein. titk. 1832:26.) 42 Az ismertetett forrásokból az is egyértelműen kitűnik, hogy Reviczky és József nádor a jobbágyoknak az úrbéres telekre adandó tulajdonjogáról beszél és nem - mint azt Barta említi - az önkéntes örökváltság engedélyezéséről. A későbbiekben az úrbéri operátum kapcsán még szó lesz a proprietas és az engedőleges örökváltság fogalmának különbségéről. 43 Széchenyi Wesselényinek, Pest, 1831. nov. 8. (Széchenyi 1991. I. 399.) 44 Wirkner 1880. 38-42. 45 Horváth 1868/a. I. 268-270. 46 MOL Kanc. ein. titk. 1831:199.
