Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)
nádor csupán a levél utolsó szakaszában tért vissza az operatumokra. A tanácskozások eredményeit tömören foglalta össze és a három tárgy mindegyikéből csak egy-egy mozzanatot emelt ki. A kereskedelmi tárgy kapcsán utalt arra, hogy ebben az esetben a rendek elképzelései bizonyultak erősebbnek, az ő erőfeszítései ellenére is. A közgyűlés ezen végzéseit tehát konkrétumok említése nélkül ugyan, de kedvezőtlennek tartotta. Nyilvánvaló azonban, hogy a nádor itt azokra a törekvésekre utalt, amelyek a felségjogok korlátozását és a rendek hatáskörének kiszélesítését tűzték ki célul. Gyümölcsözőbbnek tartotta ellenben a másik két munkálat eredményeit. A nádor az urbariális tárgyról szólván a szabad paraszti földtulajdon jóváhagyását említette. A közgyűlés ezen döntése - véleménye szerint - a magyarországi alattvalók állapotát közelebb hozta az örökös tartományokban uralkodó viszonyokhoz. Az adó-biztossági operátum végzései közül a házipénztárral összefüggő határozatra utalt, mely szerint a cassa domestica egy részét a nemesség magára vállalná. 38 A nádor rövid beszámolója tehát a közgyűlés lefolyását és annak határozatait alapvetően kedvezőnek festette le. Reviczkynek a pesti megyegyűlésről szóló felterjesztése - pontosabban annak végleges változata - január 31-én keletkezett. 39 Bizonyos, hogy a kancellár nem csak a nádor beszámolójából ismerte az eseményeket, hiszen néhány olyan mozzanatra is utal, melyekről ott nem találhatott információt. 40 Reviczky említést tett arról, hogy a pesti közgyűlésen túlzó és "egzaltált" javaslatok, indítványok hangoztak el. Véleménye szerint a várakozásokkal ellentétben a nádor nem tudta megfelelően befolyásolni a megyegyűlés menetét és hangulatát. Ezzel összefüggésben Reviczky megkérdőjelezte a nádor helyzetértékelését. A három munkálat eredményéről szólva a kancellár a beszámolóból csupán egyetlen mozzanatot emelt ki, a szabad földtulajdon kérdését. Szerinte a megyegyűlés az ország alapvető jogállapotát (Rechtstand) rendítette meg, továbbá a döntés az arisztokrácia ellen irányult. Ezen lépés mögött "demokratikus üzelmek" (demok38 „Glücklicher war ich in den meisten Puncten des Urbarials, und Contributional-Operats. Im ersteren wurde der Zustand des Unterthans Verhältnisse jenem welcher (?) in den Erblanden bestehenden näher gebracht, und angetragen ihm das freie Eigenthum einzuräumen. Im letzteren beschlossen die Stände fass ein stimmig einen Theil der Cassa-Domestica auf den Adel zu übertragen. Die Verhandlungen darüber waren sehr ruhig und in keiner Hinsicht mit überspannten Anträgen vermengt..." (MOLKanc. ein. titk. 1832:14.) 59 MOL Kanc. ein. titk. 1832:26. 40 Mindenekelőtt Reviczky helytelenítette, hogy a nádor hozzájárult a megyegyűlés színhelyének Budáról Pestre való áthelyezéséhez. Úgy vélte ugyanis, hogy ezt a lépést föl lehet használni érvként abban a vitában, melyben a rendek a következő országgyűlés helyszíneként nem Pozsonyt, hanem Pestet jelölték meg; s ez annál veszélyesebb lenne, hogy mindehhez a nádor tekintélye biztosított volna alapot. A pesti megyegyűlések színhelyéről a következőket tudjuk: „A Rákóczy forradalom lecsendesülése után a megyegyűlések székhelye ismét vegyesen Buda és Pest lett; hol mindenik helyen saját háza volt a megyének, Budán még 1689-ben rendelvén a nádor megyeházat szerezni (jk. 133. 1), Pesten pedig 1696-ban szereztetvén azt. Majd 1780 tájon a budai megyeház bérbe adatván, azután pedig egészen is eladatván, a megyegyűlések székhelye egészen Pestre tétetett át, és 1898-ig csak egyszer-másszor a tisztújító és követválasztási s némely ünnepélyes nagy gyűlések tartottak Budán az országházban." Galgóczy 1876. 37.
