Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

ta, s ez a szolgáltatandó termékek árát mélyen apiaci érték alatt szabta meg, az lenne a megoldás, hogyha ennek a kérdésnek a rendezését a törvényhozás hatáskörébe utalnák, és ezáltal sem az ország nem terheltetne túl nagy számú katonaság költségeivel, sem pedig a lakosokra nem hárulna ez a közvetett adó. A közgyűlés 1832. január 12-én és 13-án tárgyalta ezt az operátumot, s az előzőekhez hasonlóan igen csekély módosításokkal jóváhagyta a beterjesztett szöveget. Egy lényegesebb kiegészítéssel pontosították a deputáció megfogalmazását: „... hogy az országba a rendszerént való számon felül is szükséges lenne katonát beszállíttatni, áztat olyanformán: hogy vagy egészlen az arárium által provideáltasson, vagy pedig hogy mindennemű praestatiok igaz becsben téríttessenek meg."

33 A megyei kiküldöttség - fentebb ismertetett - javaslatai egyértelműen bizonyítják, hogy a deputáció itt három egységes szemléletű, egymással szorosan összefüggő munkálatot dolgozott ki. Ha mindehhez hozzászámítjuk a deputáció személyi összetételéről korábban mondottakat is, pontosítanunk kell Barta István megállapítását: „...azt a harcot, amely a megyék jelentős részében az operatumok haladó szellemű megváltoztatásáért folyt, mindenütt ezek a jobbára fiatalokból álló, tettvágytól buzgó csoportok irányították."

34 Pest vármegyére vonatkoztatva ugyanis ez a megállapítás nem érvényes. A fiatalabb nemzedék, az 1840-es évek kiemelkedő politikusai, Szentkirályi Móric, Nyáry Pál még nem kaptak helyet a rendszeres bizottsági munkálatokat felülvizsgáló bizottságban. A kiküldöttség arculatát, a fontos döntéseket ekkor még az 1790-es és 1810-es években színre lépő generációk határozták meg. Barta István hívta fel a figyelmet arra, hogy a Pest vármegye által elfogadott javaslatok s különösen az örökváltság jóváhagyása „nagy riadalmat okozott a kormány köreiben."

35 Érdemes azonban részletesen szemügyre venni, hogy a Bartától hivatkozott iratok hogyan értékelik a megyegyűlés lefolyását és döntéseit.

36 A Reviczky kancellár és József nádor között 1832 januárjában meginduló levelezés azt kívánta tisztázni, hogy mi módon emlékezzenek meg a birodalom két felében I. Ferenc trónra lépésének negyvenedik évfordulójáról. Mindezekből most csak a pesti közgyűléssel kapcsolatos megjegyzések fontosak számunkra.

37 A nádor 1832. január 19-ére datált saját kezű levele a kancellár január 7-i megkeresésére válaszol. Az írás bevezetőjében József elmondta, hogy éppen aznap, azaz január 19-én fejezte be a pesti megyegyűlés a deputationális munkálatok közül a kereskedelmi, az urbariális és adóbiztossági tárgy megvitatását. Mivel az üléseken személyesen elnökölt, nem volt eddig ideje a válaszadásra. A 33 Op3 15. 34 Barta 1966. 107. 35 Barta 1966. 108. 36 MOL Kanc. eln. titk. 1832: 14., 26. 37 Az egyik forrás József nádor és Reviczky kancellár 1832. január 7. és 23. közötti levélváltása, továbbá egy olyan fogalmazványa a pesti megyegyűlésről szóló felségelőterjesztésnek, amely a kancellár saját kezű bejegyzéseit tartalmazza. Vö. MOL Kanc. eln. titk. 1832:14.