Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

váltás fejében a majorsági földhöz. Pest az egyházi tized teljes eltörlését szorgalmazta, amennyiben pedig ez nem volna lehetséges, a papi dézsma egy meghatározott összegben történő megváltását javasolták. A robot rendezését - bánáti mintára - úgy képzelték, hogy a szolgáltatásoknak legalább a fele pénzben kifizethető legyen, de megengedhetőnek tartották a teljes és örökös megváltást is. Ezen túl a hosszúfuvar és egyéb supererogatumok eltörlését látták szükségesnek. Ezek a javaslatok együttesen lehetővé tettek volna a jobbágyterhektől való örökös felszabadulást, ugyanakkor szem előtt kell tartani, hogy a Pest megyei küldöttség által megfogalmazott elképzelések nem azonosak az 1832-36-os országgyűlésen javasolt önkéntes örökváltság fogalmával. Az országos deputáció első törvénycikkének tárgyalását a fentiek értelmében a megyei küldöttség nem tartotta szükségesnek, hiszen az abban szereplő telki haszonvétel és a szabad költözködés a tulajdonosi joggal összeütköző kérdések lennének. Ezen, fölöslegesnek ítélt pontok helyett más javaslattal álltak elő, amely összefügg mind a földbirtokosok, mind a földművesek tulajdonosi jogának megerősítésével. Első lépésként sürgették a jobbágylelkek tagosítását (commassatio), majd a jobbágybirtoknak az urasági birtoktól való elkülönítését, a szántóföld, a rét és a legelő tekintetében. Itt szögezték le, hogy egynegyed résznél kisebb jobbágytelkeket az új reguláció alkalmával nem szabad létrehozni. A birtoktípusok szétválasztása alkalmával a földesúrnak joga lenne valamely jobbágytelket saját majorsági földjével elcserélni, amennyiben ezek területre és minőségre egyenértékűek. A reguláció után a kihasított birtoktesteknek azonban állandóaknak kellene maradniuk. Ezek a rendelkezések világos és végiggondolt koncepciót tükröznek: a jobbágytelekre vonatkozó proprietas engedélyezése csak a birtokviszonyok rendezésével, a tulajdonosi jogok és illetékességek pontos elhatárolásával lenne működőképes. A megyei közgyűlés a választmány előterjesztését 1832. január 11-én és 12én tárgyalta. A megye az úrbéri munkálat esetében is jóváhagyta az alapelveket. A robot esetében azonban a teljes megváltás helyett csak a szolgáltatás felének pénzbeli átváltásához járultak hozzá. Az apróbb adók (datia) teljes megszüntetéséről is döntött a megye, ennek értelmében csupán a füstpénz és a konyhabéli tartozások (culinare) maradtak volna meg, de ezek örökös megváltására szintén lehetőség nyílt volna. Fontos megjegyezni, hogy míg a megyei küldöttség javaslata - részben az úrbéres telek egy részének átengedésével, részben a robot és egyéb szolgáltatások pénzbeli iriegváltásával - összességében valóban eredményezhette volna a jobbágyoknak a földesúri terhek alóli mentesülését, addig a közgyűlés határozata értelmében a robotszolgáltatásnak legalább a fele továbbra is megmaradt volna. Pest megye nyomtatásban is ismertté vált állásfoglalása tehát végső soron nem tette lehetővé a földesúri szolgáltatások alóli tökéletes felszabadulás lehetőségét. A megyei deputáció az adóbiztossági tárgy során, a már ismertetett közteherviselés elvén túl, a katonatartás terheit kívánta levenni az adózók válláról. A munkálat leszögezte, hogy a contribution kívül egyéb kötelezettség ne nehezedjen a jobbágyokra. Mivel a katonatartás költségeit az ún. Regulamentum szabályoz-