Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

endő közjogi munkálatban szerepelt volna. Mivel ez a probléma a diétán gyors megoldást igényelt, Pest és még jó néhány megye azt a megoldást választotta, hogy vagy már az úrbéri munkálatban (pl. Nógrád), vagy az adóbiztossági tárgy házipénztárról szóló részében (pl. Szatmár) foglalkozott a napidíjak ügyével, így lehetővé téve, hogy a kérdés a következő diétán minél hamarabb napirendre kerülhessen. Barta Istvánnak ezért nincs teljesen igaza, amikor az adóügyi munkálat megyei vitáit értékelve azt állítja, hogy a nemesi adómentesség kérdése nem itt, az adóbiztossági tárgyban, hanem a polgári törvénykönyv kapcsán merült fel.

30 A megyei deputáció a fentebbi szempontokhoz következetesen ragaszkodva tekintette át az országos bizottság hét törvénycikkből álló úrbéri munkálatát. Pest szerint ezek a javaslatok az elérni kívánt célokhoz elégtelenek lennének, így a telki haszonvételnek az első törvénycikkelyben szereplő szabad adásvételének engedélyezése nem jelentene valódi könnyebbséget az adózók számára.

31 A megyei kiküldöttség más koncepciót vázolt fel, számba véve, hogy mely terhek sújtják a leginkább a földműves lakosságot; ezért a következő négy területen kívántak változásokat eszközölni: a jobbágy telki állományának tulajdonjogában, a kilenced és a tized fizetésének kötelezettségében, a robot és egyéb közmunkák, valamint a katonatartás ügyében (ez utóbbit azonban az adóbiztossági tárgyban akarták rendezni). Ennek megfelelően a deputáció elsőként a jobbágytelek tekintetében tulajdonosi joggal (proprietas) ruházta volna föl a földműveseket (a munkálat további szakaszában ez a jog magától értetődően együtt járna a szabad végrendelkezés lehetőségével). A jobbágy tulajdonjoga azonban csakis az úrbéres állományra .terjedhetne ki.

32 Továbbá a küldöttség javasolta a kilenced örökös megváltását. A megváltás azonban nem pénzben történne, hanem - számos más megye javaslatához hasonlóan - a jobbágytelek egykilencedét csatolnák vissza a meg-. 30 Barta 1966. 172. 31 Az országos deputáció ezen javaslatával kapcsolatban mások is kifejezték elégedetlenségüket, így Torna vármegye állásfoglalása is ezt tükrözi; erről 1. gróf Andrássy György levelét Széchenyinek: „Torna Vármegye az Urbarialis és Commissarialis tárgyat megvizsgálta - a házi pénztár terheiben a nemességet részleltetni kívánja és azon törvényt eltöröltetni, melly a Nemtelent a Nemesi Jószág bírásátul tiltja, s minden, földes úr és jobbágy közti egyességnek tágas mezőt kivan nyitni, melly egyességeket tarthatatlanokká kivánja tétetni, (ez utolsót az Országos küldöttség is mondja), ellenben az Országos küldöttség az Urbarialis terhek haszonvétele szabad árulását mint vakító- s czélerántalan eszközt nem fogadja el. Magam is úgy hiszem, ha valaki a földes Urával akár mi tsekélység eránti kötést örökre tehet, vagy nemesi Jószágát vehet, pénzét inkább vagy egyre vagy másra forditandja, s nem egy minden féle terhekkel megrakott tsekély birtok haszonvételekéért, melyet mégsem a magáénak nevezhet. Azon nemtelen pedig, ki Nemesi Jószágát vásárol, attól contributiot fizet, míg vagy nemes nem lesz, vagy - Jószág ismét nemes kézbe nem megy által. Én részemről világosan látom már, mely úton kellenék indulni a Hazának biztos és convulsiók nélküli emelkedésére. Sem Zemplénbe sem Gömörbe ezen tárgyakra nézve még nem történt semmi." Bártfai Szabó 1993. 158. 32 Op2 4-5.