Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

arról, hogy az országos bizottság javaslatainak kinyomtatása az országgyűlés alatt megtörtént. ,,[E]zen rendszeres munkák, mint amelyek az országnak bevett ősi szokásait és törvényes intézeteit érdeklik, és azoknak módosítását tárgyazzák" fogalmazott a követjelentés - az uralkodó által előre kijelölt időpontban, az 1831. október 2-án, reményeik szerint, Pesten összeülő országgyűlésen kerülnek napirendre.

3 A követjelentés hangsúlyozza, hogy az operátumokat a rendek által az 1826-ban meghatározott sorrend szerint fogják tárgyalás alá venni.

4 Ennek értelmében a kereskedelmi, úrbéri és adóbiztossági tárgy kerülne elsőként a diéta elé, mert ezek azok a munkálatok, amelyek együttesen lehetővé teszik az adózók terheinek csökkentését.

5 A közgyűlés még aznap, január 20-án kinevezte az operátumok felülvizsgálatával megbízott megyei „kiküldöttséget".

6 Érdemes közelebbről szemügyre venni, kik is vettek részt a deputáció munkájában.

7 A 29 tagú bizottságban 24 köznemes és 5 arisztokrata foglalt helyet. Az 5 arisztokrata: gróf Festetich Albert János (József nádor főudvarmestere), gróf Keglevich László (Széchenyi közeli barátja) a Nemzeti Vívóintézet alapítója és elnöke, továbbá báró Orczy György, báró Podmaniczky Károly, gróf Teleki Sámuel; ez utóbbi három Pest környéki birtokaikon mintagazdaságot vezető, a megye kulturális vállalkozásait támogató főnemesek. Feltűnő, hogy a bizottságba, más megyékkel ellentétben, egyetlen egyházi személyiséget sem választottak be. A kiküldöttség 18 tagja Pest várme3 A rendek az 1830-as országgyűlésen kérték az uralkodót, hogy a következő diétát Pest városába hívja össze. Véleményük szerint a rendszeres bizottsági munkálatok megtárgyalása szélesebb nyilvánosságot kíván, e fontos tárgyak napirendre tűzése pedig a követek és a törvényhatóságok szoros és gyors kapcsolattartását igényli. Mindezek megvalósulását Pest központi fekvése egyértelműen előmozdította volna. Az október l6-i országos ülésen Dubraviczky Simon kijelentette: megyéjének kifejezett kívánsága, hogy ezentúl valamennyi országgyűlést Pesten tartsák. Ugyanakkor javasolta a nemesség anyagi áldozatából felállítandó állandó országház megépítését. Számos megye lelkesen csatlakozott az indítványhoz, de a többség végül is nem támogatta az ügyet. (A követek felszólalásait 1. Bertha 1843. 63., 91. és Orosz 1831. I. 54-59.) Az országgyűlés 1830. október 17-én küldte el feliratát az uralkodóhoz. (L. Iratok 1830. 169) A december 2-i királyi válasz, bár nem fogadta el a rendek érveit, nem zárta ki teljesen a jövő országgyűlés Pesten való összehívását. (A leirat szövegét lásd Iratok 1830. 907. skk.) 4 Az 1826. jan. 20-án készült feliratban a rendek javaslatot tettek az operátumok leendő tárgyalási sorrendjére; a feliratot 1. Iratok 1825-27. I. 137, skk. 5 A követjelentés: PmL PPSVm Kgy. ir. 1831. 1-308. 6 A tagok névsorát a következőképpen tartalmazza a jegyzőkönyv: „...kiküldetnek megyebeli mind a két Viceispány [dicskei Kovách György első- és Dubraviczky Simon másodalispán], Gróf Festetich János, Gróf Keglevich László, G. Teleky Sámuel, Báró Podmaniczky Károly, Báró Orczy György, nagyságos Szentkirályi László septemvir, királyi tanácsos Gostonyi Miklós, Glosius Dániel, Kubinyi Miklós, Fáy András, Mérey László, Benyovszky Péter, Dőry László, Jankovich Miklós, Jankovich Imre, Benyitzky Ádám, Madarassy Istvány, Nyáry Ignác, megyebeli mindakét főnotárius [Sárközy Imre, Szőgyény László], mindnyájan főszolgabírák [Batta Sámuel kecskeméti, Friebeisz István váci, Tahy Károly pesti, Földváry Gábor solti, Simontsits János pilisi, Zlinszky János központi, tiszteletbeli szolgabíró], Revitzky Imre főfiskális urak..." PmL PPSVm Kgy. jkv. 1831:398. 7 A megyei küldöttség tagjainak azonosítását és életpályájuk rekonstruálását 1. az 1. számú függelékben.