Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

Pest vármegye és a rendszeres bizottsági munkálatok (1831-1832)

gye tekintélyes táblabírája volt, a többi 11 résztvevő a megye tisztikarához tartozott. A megyei főtisztség viselők névsorában a Kovách, Dubraviczky, Földváry, Sárközy, Zlinszky, Friebeisz, Tahy, Simontsits családok tagjaival találkozhatunk. E családok hosszú évtizedek óta meghatározó szerepet játszottak a megye életében: rendszeresen közülük kerültek ki a megye fontos tisztségviselői. Említésre méltó, hogy ebben az időben a megye főügyésze Reviczky Imre, Reviczky Ádám kancellár bátyja, és itt kezdi politika pályafutását tiszteletbeli főjegyzőként Szőgyény László, a későbbi alkancellár is. A deputációban résztvevő táblabírák közül érdemes kiemelni Benyovszky Pétert és Kubinyi Miklóst, a neves pesti ügyvédeket, Wesselényi későbbi védőit, Glosius Dánielt, a nagy műveltségű, hatalmas könyvtárral rendelkező köznemest, Mérey Lászlót, a megye színházügyi bizottságának tagját, (Mérey Sándor személynök testvérét), valamint Fáy Andrást, a közismert írót. Helyet kapott a bizottságban Jankovich Miklós, a híres műgyűjtő, Gosztonyi Miklós, a Királyi Tábla ítélőmestere és Szentkirályi László septemvir (Szentkirályi Móric apja), a megye egykori alispánja és országgyűlési követe. Fontos hangsúlyozni, hogy a megye egyéb bizottságaiban, így a Marczibányi alapítványban, a megye 1832-ben kiküldött nyelvbizottságában, vagy a színházügyi deputációban ugyanezzel a 29 névvel találkozhatunk.

8 Nyilvánvaló tehát, hogy a megye kulturális és politikai igazgatását ugyanaz a kör határozta meg egészen a harmincas évek közepéig, végéig. A bizottság vallási összetételét szemügyre véve feltűnő, hogy közel azonos számban vesznek részt katolikusok és protestánsok: a 15 katolikus mellett 14 protestáns (7 evangélikus és 7 református) került be a kiküldöttségbe.

9 A résztvevők életkori megoszlása két markánsan elkülönülő csoportot rajzol ki: az 1760-as, 70-es években született idősebb generációt (Szentkirályi László, Jankovich Miklós, Glosius Dániel, báró Podmaniczky Károly, Kubinyi Miklós, Kovách György) és az 1780-as, 1790-es években született nemzedéket (Fáy András, Dubraviczky Simon, Földváry Gábor, Simontsits János, Zlinszky János) képviselte. A bizottság tagjai közül az 1806-ban született Szőgyény László volt a legfiatalabb. A Pest megyei operátumok dokumentumaiból nem áll rendelkezésre a teljes forrásanyag: a kiküldött deputáció véleményét csupán a kereskedelmi, az urbariális, és adóbiztossági tárgyról ismerjük, a közgyűlési végzések közül pedig az említett három munkálatra, valamint a publico-politicumra, a juridicumra, és a litterariumra vonatkozó határozat van meg. A banderiális, bányaügyi és egyház ügyi munkálatot 1832. december 4-én a közgyűlés megvitatta, de a határozatokat sohasem iktatták jegyzőkönyvbe. A deputációnak az első három tárgyban készített állásfoglalása a közgyűlési módosításokkal együtt nyomtatásban is megjelent Trattnernél.

10 8 Az itt említett bizottságok tagjainak névsorát Kerényi Ferenc bocsátotta rendelkezésemre. Segítségét köszönöm. 9 A vallási hovatartozás megállapításához felhasználtam: OSzK Aprónyomtatványok Tára. Gyászjelentések. 10 A közgyűlés 1832 januárjában nem várta meg, míg a megye az összes operátum felülvizs-