Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)
lyozása a főispánok, adminisztrátorok feladata; gyakorlatilag megrótták azokat a megyei elöljárókat, akiknek a megyéjében ezek a végzések megszülethettek. 23 Mindazonáltal ezek az intézkedések is azt mutatják, hogy a kormányzat 1831 őszén még nem állt készen az országgyűlés megkezdésére; 24 e mulasztás mögött egy súlyos dilemma állt: az uralkodónak mindenekelőtt azt kellett eldöntenie, hogy 21 év óta nem ülésező erdélyi diétát vagy a bizottsági munkálatokkal foglalkozó s akár évekig is eltartó magyar országgyűlést hívja-e össze előbb. A kérdés megválaszolására csak 1832 áprilisában került sor. Az 1832. április 29-én összeülő államkonferenciának kellett abban döntenie, hogy a magyar vagy az erdélyi országgyűlést tűzze-e ki előbb az uralkodó. 25 Már a tanácskozás előtt, április 19-én elkészült Reviczky kancellár, Mailáth György és Norbert Purkhart államtanácsosok előzetes véleménye. Álláspontjukat írásba adva, már a konferencia előtt megismertették a tanácskozás résztvevőivel, majd azt az értekezleten szóban is előadták. 26 Reviczky - szemben a két államtanácsossal - az erdélyi diéta mielőbbi összehívása mellett foglalt állást. Erdélyben ekkor huszonegy év óta nem volt országgyűlés, bár a Diploma Leopoldinum és az 1790: X. tc. értelmében évenként kellett volna üléseznie. Reviczky felhívta a figyelmet arra, hogy ezek következtében a kialakult állapotokat provizórikusnak tekintik a rendek Erdélyben. Maguknak a kormányszékeknek a működése is nélkülözi a törvényes alapot, ugyanis a tisztségeket a rendek kandidálási jogát figyelembe véve kellene betölteni. Mivel azonban 1811 óta ezt a jogot nem gyakorolják, a Guberniumban ekkor már csak egyetlen választott tanácsos működött. 27 A kancellár szerint a rendek összehívásával a kialakult ideiglenes állapotokat kellene fölszámolni. Figyelmeztetett arra, hogy ha Magyarországon tartanak előbb országgyűlést, az erdélyi rendek éppúgy a magyar diétához fordulnának, mint 1790-ben. 28 Értesülései szerint az erdélyi törvényhatóságok már ez idő tájt is a nádort kívánták közvetítőnek megnyerni. Egy ilyen lépést azonban a kancellár mindenképpen elkerülendőnek vélt. Reviczky szerint az 1832 júniusában megtartandó erdélyi országgyűlésen a következő tárgyak szerepelnének: az uralkodó által már az előző diétán 23 Különleges figyelmet kapott Pozsony representatiója, melynek kapcsán a konferencia megrovólag említi a megye főispánját (Conf. A. 1831:2229.). I. Ferenc ugyanakkor - az e tárgyban Reviczkyhez intézett leiratában - elismerőleg szól József nádorról, aki Pest megyében főispánként a szeptember 16-i rescriptum kihirdetésekor meg tudta akadályozni egy ilyen felirat megfogalmazását. A főispánok megyei befolyásának erősítése tehát fontos téma volt az államkonferencián: Conf. A. 1831:2223. 24 Reviczky 1831 októberében még arról ír, hogy a munkálatok nincsenek előkészítve abban a sorrendben, ahogy ezek majd az országgyűlési tárgyaláson szerepelnének (MOL Kanc. eln. titk. 1831:199.) 25 A tanácskozás anyaga: Conf. A. 1832:505. 26 A konferencián jelen voltak: Clemens Wenzel Lothar Metternich-Winneburg herceg, Franz Anton Kolowrat-Liebsteinsky gróf, gróf Nádasdy Mihály, gróf Reviczky Ádám, Joseph Sedlnitzky gróf, Mailáth György, Gervay Sebestyén. 27 Vö. Trócsányi 1965. 209. 28 Erről a lépésről részletesebben: Asztalos 1928. 16-17.
