Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)
a kormányzat legfontosabb célkitűzését. Ugyanakkor így lehetővé vált volna, hogy az első helyeken szereplő operátumok (a kereskedési, úrbéri és adóbiztossági tárgy) megyei felülvizsgálata után a diéta rögtön megkezdődhetett volna. A törvényhatóságok tehát az országgyűlési tárgyalások alatt és mellett folytatták volna a hátra maradt munkálatok megvitatását. 17 A kormányzat 1831 őszén a kolerajárvány csillapulta ellenére arra az álláspontra helyezkedett, hogy az országgyűlést október 2-án, a korábban kijelölt időpontban nem hívja össze. Az 1831. szeptember 16-án kibocsátott királyi leirat a diéta összehívását arra az időre napolta el, amikor valamennyi törvényhatóság valamennyi operátum felülvizsgálatával elkészül. 18 Ezzel a minden bizonnyal Reviczkytől származó lépéssel 19 a kormányzat elsősorban időt nyert. A törvényhatóságok ugyanis a kolerajárvány okozta nehézségek miatt alig-alig haladtak a munkálatok véleményezésével. De már az is súlyos problémát jelentett, hogy a helyi deputációk ülései mellett a megyei ügyintézés és adminisztráció zökkenőmentesen működjön. 20 A kormányzat tehát megpróbált az országgyűlés elnapolásával olyan hivatkozási alapot teremteni, amellyel a törvényesség látszatát fenntarthatja. Ugyanakkor kísérletet tett arra, hogy a kialakult helyzetet saját javára fordítsa. Mint a későbbiekben látni fogjuk, a főméltóságok úgy vélték, hogy a követutasítások ismeretében a kormányzat könnyebben alakíthatja ki az álláspontját az országgyűlésen megteendő lépésekről. Ez rendkívül jelentős volt a kormányzat számára, ennek érdekében konfliktusokat is vállaltak az országgyűlés elhalasztása miatt tiltakozó megyékkel is. A törvényhatóságok egy része ugyanis vitatta a halasztás törvényességét, és azt, hogy az országgyűlés összehívását feltételhez lehetne kötni. Számos megye az adómegtagadást is kilátásba helyezve, feliratokkal fordult az uralkodóhoz. 21 Éppen emiatt az államkonferencia - Reviczky felterjesztésével egyetértve - a törvényhatóságok véleménynyilvánítását korlátozó intézkedéseket sürgetett. 22 Ezzel összefüggésben a testület ismételten a kancellár kezdeményezésére - felhívta a figyelmet arra, hogy az ilyen feliratok és az alkotmánnyal ellentétes közgyűlési végzések megakadá17 Ezt a koncepciót részletesen megfogalmazta Békés vármegye 1831 októberében kinyomtatottjelirata (OSZK Aprónyomtatványok Tára 1831-es évkor) 18 MOL Kanc. eln. titk. 1831: 199. 19 Vö. MOL Kanc. eln. titk. 1831: 199.; Reviczky ezt a kormányzati magatartást 1832 őszéig szilárdan képviselte. Az 1832. október 11-én összeülő államkonferencián ezt a következetes politikát eredményesnek értékelte: Conf. A. 1832:1231. (itt és a továbbiakban a MOL Filmtárának jelzete a következő repertórium alapján azonosítható: Pajkossy-Ress 1998.) 20 József nádor 1832. szeptember 17-i, Reviczkyhez intézett levelében az ebben a kérdésben képviselt merev kormányzati álláspontot kifogásolta; próbálta érzékeltetni, hogy például egy olyan nagy megyében, mint amilyen Pest, milyen nehézséggel jár a megyei adminisztrációnak és a deputáció üléseinek összehangolása: MOL Kanc. eln. titk. 1832:157. Általában megjegyzendő, hogy a megyei kiküldöttségek résztvevői nagyrészt a tisztikar tagjai voltak. 21 Számos megye felirata még az államkonferencia elé is elkerült: Heves (Conf. A. 1831:2025.); Bihar (Conf. A. 1831:2099 1/2.); Szatmár (Conf. A. 1831:2059 1/2.); Temes (Conf. A. 1831:2065 1/ 2.); Békés (Conf. A. 1831:2227.); Somogy (Conf. A. 1831:2297.); Tolna (Conf. A. 1831:1996.) 22 Conf. A. 1831:2222.
