Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A kormányzat álláspontja az operátumok napirendre tűzésének kérdéséről (1830-1832)

fognának bele az érdemi vitába. Reviczky 1830 februárjában utalt az egyik államkonferencián elhangzott tervezetére, amely a halasztást javasolta.

13 A kormányzatnak ugyanis mindenképpen időre volt szüksége ahhoz, hogy egy jelentősnek ígérkező országgyűlésre felkészüljön, s elképzeléseit sikeresen valósítsa meg. József nádor 1830 februárjában, márciusában még úgy gondolta, hogy az operátumokat az év őszén napirendjére tűzheti a diéta. Ebből is fakad, hogy az ő véleménye több ponton eltért Reviczky álláspontjáról, amely ekkor a halogatásra és a konfliktusok elodázására épült.

u Reviczky olyan taktikát akart alkalmazni, amelyet később az erdélyi problémák kezelésekor is követendőnek vélt: a lényegi kérdések törvényes megvitatása helyett egy rövid, bevezető országgyűléssel oldani föl a feszültségeket. Az 1830-as magyar országgyűlés időpontjának kijelölése - amelyben végül a kancellár szándéka érvényesült - tehát teljesítette ugyan a törvényes előírásokat, de egyébként csak kormányzati célokat kívánt megvalósítani.

115 A regnikoláris deputáció munkálatainak kinyomtatása az 1830. évi országgyűlés alatt elkerülhetetlenné vált. 1831 januárjában megalakultak a megyei felülvizsgáló bizottságok, amelyek feladatát abban határozták meg a közgyűlések, hogy a következő diétára részletes utasítást dolgozzanak ki a kilenc operátummal kapcsolatban. Az a lehetőség, hogy a bizottsági munkalatok majdani országgyűlési vitájára a követek részletes instrukciókkal érkeznek, merőben új helyzetet jelentett a kormányzat számára. Különösen veszélyesnek tartották a megyéknek azt az elképzelését, hogy a munkálatok felülvizsgálatát abban a sorrendben kívánták elvégezni, amelyet az 1826. január 20-án megfogalmazott feliratukban rögzítettek.

16 Ez a törekvés oda vezetett volna, hogy a megyék a tárgysorozat kérdésében magukhoz ragadják a kezdeményezést, s ezzel meghiúsítják 13 „...als nach meinem zur Conferenz geleiteten Programm, bey dem nächsten Landtage ohnehie die bereits fertigen Operate den Ständen referirt, und ihre Drucklegung dekretirt werden soll, um sodann bey dem darauf folgenden Sistemal Landtage in der Ordnung, und Reihefolge aufgenommen zu werden, welche Eure Majestät allergnädigst zu bestimmen geruhen werden, wodurch ich für die Zukunft die dem Könige gebührende Initiative zu ergreifen gedanke." MOL Kanc. Acta praes. deput. 7. es. 297. sz. 14 Valószínű, hogy bizonyos elképzelések léteztek ekkor is az operátumok sorrendjéről. József nádor 1830. február 28-án (MOL Kanc. Acta praes. deput. 7. cs. 299. sz.) az urbárium, majd a juridicum elsőként való tárgyalását javasolta, azzal az indokkal, hogy e kettő adná a legkevesebb alkalmat a vitás kérdésekre a rendek és az uralkodó között. Reviczky, a nádor felterjesztésére reagálva, március 8-án (MOL Kanc. Acta praes. deput. 8. cs. 253. sz.) utalt arra, hogy neki is van elképzelése a munkálatok sorrendjéről, amely, úgy tűnik, hasonló volt a nádor álláspontjához. Valószínű azonban, hogy Reviczky terveit a nádor ekkor még nem ismerte. 15 Az egyik cél Ferdinánd főherceg megkoronázása, a másik az újoncok számának megszavazása volt: Horváth 1868/a. I. 227-230. 16 A felirat szövegét 1. Iratok 1825-27.1. 137. skk. Ismertté vált a megyéknek az a törekvése, amely szerint magának József nádornak a közbenjárását kérték, hogy valamennyi megye a kereskedési, úrbéri és adóbiztossági tárggyal kezdje a felülvizsgálatot. Minderről az uralkodó is tudomást szerzett; kabinetlevelében azonban minden ilyen jellegű intézkedést megtiltott a nádornak. Ezen kívül az iránt tudakozódott, hogy mely megyék fordultak ilyen kéréssel Józsefhez. MOL József nádor tik. praep. 16. es. III. 1831. jún. 19.