Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
lyéknek tárgya több törvényhatóságban fekszik, továbbá másodfokon vagy harmadfokon az úriszék, a privilegizált mezővárosok és a szabad királyi városok által megítélt bűnperek. Ez utóbbiakat aztán rögtön a Hétszemélyes Táblára lehetett volna feljebbvinni. A megyék többség elfogadta ugyan a négy kerületi tábla megszüntetését, de nem támogatták a két új ítélőtábla felállítását. így foglalt állást pl. Csanád, Baranya, Győr, Nógrád, Temes, Tolna. A megyék többségének elképzelése szerint ezáltal a sedriának mint elsőfokú bíróságnak a feladatköre jelentősen megnőne, a Királyi Tábla viszont tisztán feljebbviteli fórumként működne. Temes szerint a jövőben valamennyi, eddig a kerületi tábla vagy a Királyi Tábla előtt indítandó per a megyei törvényszék elé tartozna. Nógrád úgy gondolta, a több törvényhatóságban fekvő javak esetében, a kerületi táblák megszüntetése után, abban a megyében kellene a pert megindítani, amelyiknek a törvényhatósága alatt az érintett jószág feje van, vagy amelyet a felperes választ magának. A megyéhez kerülnének az eddig a szentszék hatáskörébe tartozó házassági perek is, melyekben az ágytól, asztaltól való elválás kerül szóba. A szentszékek ítélő tevékenysége csak a házassági kötelék felbontása esetében maradna meg. Nógrád meg akarta szüntetni a Tárnoki Széket és a Báni Táblát is: „egyébaránt is a bíróságok elkülönözése, az általa megkülönböztetett országbeliek közt válaszfalat húzván, a nemzeti létre való egyesülést hátráltatja,... " 58 A zalai küldöttség sem támogatta az országos bizottság tervezetét. Először is nem tartották indokoltnak, hogy a sedrián tárgyalt bűnpereket ne a két új ítélőszékre, hanem a Királyi Táblára lehessen feljebbvinni. Amennyiben azonban valamennyi büntető ügy a Pesten felállítandó dunai és tiszai ítélőszékre kerülne, azok ismét csak túl lennének terhelve, így tehát megint szükség lenne mind a négy kerületi táblára. Nem támogatták ezeknek a bíróságoknak Pesten történő felállítását sem, mivel az ott lakás rendkívül költséges lenne, és ezáltal éppen a hivatal terheinek viselésére alkalmas vidéki köznemesség lenne kizárva ezeknek a bírói tiszteknek a betöltéséből. Az átnézett megyei vélemények közül Szatmáré támogatta egyértelműen az országos bizottság elképzelését. Véleményük szerint ez a javaslat összhangban áll a munkálat általános céljával, ez a változtatás ugyanis nagymértékben felgyorsítaná az ítélkezés menetét. A Királyi Tábla szerkezetével foglalkozó V tc. kapcsán néhány megye az országos bizottságban megfogalmazott különvéleményhez csatlakozva, azt javasolta: a jövőben a Királyi Tábla váljon szét két önálló bírósággá. Az egyik elsőfokon ítélkezne polgári és büntető perekben a személynök elnökletével. A másik, az ún. „feljebbítélő curialis bíróság" pedig a tárnokmester elnöksége alatt a vármegyéktől, a szabad kerületektől és a szabad királyi városoktól fellebbezett ügyekben ítélne. Szem előtt tartva azt az elvet, hogy minden pernek csak három bírósága legyen, a győri küldöttség azt javasolta: az úriszéktől vagy a mezővárosi bíróságtól a megyéhez feljebbvitt ügyek rögtön a Hétszemélyes Táblára kerüljenek. Tolna megye a kerületi táblák megszűntével szükségesnek tartotta egy elsőfokú bíróságként működő Királyi Tábla mellett egy felsőbb Királyi Tábla kialakítását, ahová 58 MOL József nádor titk. praep. 17. cs. 105.
