Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
az alsó Királyi Táblától, a sedriától, a szabad kerületek és a szabad királyi városok bíróságától lehetett volna fellebbezi. Nógrádhoz hasonlóan érveltek a VII. tc.-ben szereplő tárnokszék megszüntetése mellett: „az egyszerűségre nézve és a hazafiaknak ebbéli szorosabb egyesülések okáért is elmellőzendőnek és a fentebbek szerént a királyi felső táblával öszvekapcsolandónak vélik a Karok." 59 A bihari küldöttség is támogatta azt az elképzelést, hogy a jövőben a Királyi Curia három törvényszékből álljon: egy alsó- és egy felsőfokú Királyi Táblából, valamint a Hétszemélyes Táblából. Arra is kitértek, hogy ezután Horvát- Szlavón és Dalmátország törvényes táblája szűnjön meg, a Báni Tábla pedig többé ne legyen feljebbviteli bíróság, hanem olyan perek kezdődjenek előtte, mint az alsófokú Királyi Tábla előtt. Szatmár azonban ezen a ponton is elfogadta az országos bizottság javaslatát, továbbá abban sem láttak semmi kivetnivalót, ha bizonyos ügyeknek csak egy feljebbviteli fóruma maradna. A jogügyi munkálat további négy fejezete számos reformgondolat megfogalmazására adott lehetőséget. Ezek egy része a jogok kiterjesztését és a törvény előtti egyenlőség megteremtését tűzte ki célul. Több megye már az úrbéri munkálat kapcsán amellett érvelt, hogy a jobbágyok számára is lehetővé kéne tenni nemesi földbirtok vásárlását (Torna, Nógrád, Somogy, Zala, Zemplén, Ung, Temes); Békés pedig a jogügyi munkálat III. részében, a királyi adományok kapcsán javasolta ugyanezt. A törvénykezési rendről szóló fejezet II. részének XII. tc.-ben (De Actoratu) az országos bizottság azt javasolta, hogy amennyiben nemesi felperes nemtelen alperes ellen pert indít nemesi jószág jogtalan birtoklása miatt, az alperes ne vonhassa kétségbe a felperes keresetének valóságos alapját. A zalai küldöttség úgy gondolta: a hazai törvények csak azért adtak a nemeseknek jogot és hatalmat a nemesi birtok per útján történő visszavételéhez, mert az elődök nem akarták, "hogy a fekvő jószágok nagyrészét holmi mesterséges utakon meggazdagodott nemtelen kereskedők, kik a hazának semmit sem szolgáltak, a kezeikre vonják". 60 A választmány szerint a legigazságosabb a nemesség ezen kizárólagos jogának eltörlése volna. Ha erre nem kerülhet sor, legalább lehetőséget kellene adni az alperesnek arra, hogy a felperes keresetének alapját kétségbe vonhassa. A nógrádi közgyűlés a megyei küldöttség javaslatát a jogügyi munkálatnak ezen a pontján is egyértelműen megerősítette: az incapacitas eltörlésével minden hazai lakosnak engedélyezni kívánták ingatlan javak szerzését. Győr és Borsod nem kívánta ugyan a nem nemesek számára a birtokbírhatás jogának engedélyezését, de a zalai bizottsághoz hasonlóan amellett érveltek, hogy a nemesi jószág jogtalan bírhatását tárgyazó perek esetén az alperes a felperes nemességét kérdőjelezhesse meg. Győr szerint, mivel ezekben az ügyekben a nemesség képezi a kereset alapját, a felperes köteles keresetének jogosságát bizonyítani. Szatmár megye sem indítványozta az incapacitas possessorii eltörlését, de a polgári törvényeket tárgyaló XXI. tc. (Az új osztályról) kapcsán a nemes anya és nemtelen apa gyermeke számára lehetővé akarták tenni, hogy az eddigi 59 MOL Kanc. Diaet. 11.cs. 320.v. 60 Zala vármegye küldöttségének észrevételei...65.
