Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
A megyék egy része már az úrbéri operátumban megfogalmazta véleményét az úriszék szabályozásával kapcsolatban. A földesúri bíráskodást érintő javaslatokat már a földesúr-jobbágy viszonyt tárgyaló munkálatban bemutattuk, ennek újbóli ismertetésétől itt most eltekintünk. A törvényszékek elrendezésével foglalkozó fejezet II. törvénycikke a szabad királyi városok bíróságainak működésével foglalkozott. Szinte valamennyi törvényhatóság kifejtette álláspontját abban a kérdésben, hogy milyen esetekben tartozzon a városban lakó nemes az ottani törvényszék ítélete alá. 40 Az országos bizottság tervezete szerint minden nemesnek a városi bíróság elé kellene állnia, amennyiben házbérhátraléka van, vagy bármilyen városi ingatlan esetén adóhátralékot halmozott fel, továbbá ide tartoztak volna a birtoktalan nemesek az auszugalis adósság esetében is. Ugyancsak a városi törvényszék ítélt volna a nemesek cselédei felett. A szatmári küldöttség úgy módosította volna a javaslatot, hogy a városi bíróság az l635:XXI. tc. értelmében továbbra is megmaradt volna a nemesek által bírt polgári telkekre és házakra nézve, továbbá minden nemes köteles lenne a polgári birtoka után járó adó tekintetében is a városi bíróság elé állni; a nemesi adósságok esetében azonban csak abban az esetben bíráskodhatna a város, ha a nemes írásba adott kötelezettség által vetné alá magát az ottani ítélkezésnek. Szatmár érvelése szerint a szabad királyi város két egymással összeférő formát jelenít meg az alkotmányban: a nemesi személyt és a „polgári egyesületet". Ugyancsak ilyen kettősséget hordoz a városba költözött nemes ember is: a polgárét és a nemesét: „A város, ki maga mint nemes a megyének alatta tartozott volna lenni, a kebelében lakó nemest mint polgárt jusaiban megszorította; ez a megyéhez folyamodott orvoslásért, de midőn a megye a várost, mint nemest, maga elébe hívatta, ennek privilégiumai, külön törvényhatósága, az ország testében kimutatott rangja, s több ilyenek juttattak eszébe..." 41 Zala szerint a királyi városok bírói hatalma csak a nemesek városi ingatlanaira terjedhet ki, személyüket, egyéb értékeiket és nem nemes szolgáikat azonban az alá vetni - kivéve a világos kötelezés esetét, mely azonban az örökösökre soha nem terjedhet ki - nem szabad. 42 A küldöttség szerint ugyanis az adósság akár házbérből, akár auszugalis adósságból ered, a nemes személyét illeti, és így személye a nemesi jogok megsértése nélkül a városi bíróság alá nem tartozhat. A megyék szinte egyöntetűen amellett foglaltak állást, hogy a nemesek, amennyire lehetséges, kikerüljenek a szabad királyi városok törvényhatósága alól. Azt általában elfogadhatónak tartották, hogy a városi ingatlan, illetve annak adója tekintetében a városi ítélőszék alá tartozzanak, de a házbér és az auszugalis adósságok tekintetében már elutasították az országos bizottság tervezetét (Csongrád, 43 * A nemesek az 1659:93. tc. értelmében a szabad királyi város törvényhatósága alá tartoztak a városi telkekre és az ezek után fizetendő bérre, adóra, valamint királyi dézsmára nézve. Nem voltak viszont alávetve személyükre, cselédeikre és ingó javaikra nézve akár birtoktalanok, akár nem (vö. Fogarasi 1839. 34). 41 MOL József nádor titk. praep. 17. cs. 55. rv. 42 A borsodi közgyűlés viszont elfogadta, hogy a városban lakó nemesek cselédei a városi bíróság alá tartozzanak.
