Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A jogügyi munkálat

Nógrád, Pozsony, Somogy, Sopron, Tolna

44

). A megyék többségének véleményével szemben Békés tágítani igyekezett a városi bíróság illetékességét: elvetették ugyan a birtokos és birtoktalan nemes közötti megkülönböztetést, de valamenyi városban lakó nemest a házbér és adóhátralék, sőt még az auszugalis adósságok esetében is annak törvényhatósága alá rendelték volna. A törvényszékek elrendezésével foglalkozó fejezet III. törvénycikke szabályozta a vármegyei bíráskodást. A törvényhatóságok általában nagy figyelmet szenteltek ennek a résznek. Szatmár szerint „polgári alkotványunk egyik legsarkalatosabb része a megyei törvényhatóság öszvealkotásában fekszik".

45 Az országos bizottság tervezete szerint a jövőben az alispáni és szolgabírói székek megszűnnének,

46 és az eddig itt lefolytatandó ügyek a megyei törvényszék elé kerülnek. A javaslattal kapcsolatban különböző vélemények fogalmazódtak meg. A beregi közgyűlés szerint az önálló szolgabírói és alispáni ítélőszék megszüntetésével mindkét hivatal sokat vesztene eddigi tekintélyéből, továbbá így az igazság kiszolgáltatása is költségesebbé és lassabbá válna. Tolna megye úgy látta, az alsófokú megyei ítélőszékek jelenlegi elrendezése igen kedvező hatást gyakorol a haza polgári állapotára, de különösen a vármegyék működésére: „És azon okokat, melyek az első bíróságnak, kivált amely előtt a mindennapi élet történetei forognak a törvénykezésben, ilyféle szerkeztetésére szolgálnak, a haza jelenvaló állapotjában erősebbeknek ismerik azoknál, melyek ezen bíróságnak inkább collegialis formáját javasolhatnák."

47 Szatmár azonban úgy vélte, a törvényhozó testnek alkotmányos joga ítélőszékeket felállítani és megszüntetni, mérlegelve az országos bizottság érveit, így végül is támogatták annak javaslatát. Szatmárhoz hasonlóan nyilatkozott Békés, Győr, Nógrád

48 Somogy; a javaslat ellen foglalt állást Bereg, Bihar, Komárom, Pozsony, Tolna, Zala.

49 A csongrádi közgyűlés kijelentette, a pedaneus bíróság megszüntetése nem képzelhető el a megyei adminisztráció és bíráskodás szétválasztása nélkül. Mint láttuk, a megyei törvényszék elrendezésekor a békési szakaszküldöttség véleményében is megfogalmazódott a megyei igazságszolgáltatás és a közigazgatás kettéválasztása, ezt a javaslatot azonban a nagybizottság elvetette. Ugyanakkor állást foglaltak amellett, hogy a bíráskodást és a megyei adminisztrációt, amennyire lehetséges, egy43 Csongrád szerint a nemesek nemcsak az auszugalis adósságra, hanem a házbérre nézve is mentesek legyenek a városi ítélőszéktől. 44 Tolna szerint a városi ingatlanról és adóról folyó pereken kívül a nemesek a rendes nemesi bíróság alá tartozzanak. 45 MOL József nádor titk. praep. 17. cs 65. rv. 46 A szolgabírói szék elsőfokú bíróságként működött 200 forint perértéket meg nem haladó tiszta adóssági, zálog, osztály és örökösödési perekben, az alispáni szék hatásköre ugyanezekre a típusú ügyekre terjedt ki 3000 és 12000 forint közötti perérték esetén, valamint ide tartoztak még a kisebb hatalmaskodási perek (a kérdésről 1. még Fogarasi 1839. 342. és Frank 1845. II. 16-17.). 47 MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 319rv. 48 A megyei küldöttség meg akarta tartani a szolgabírák és alispánok önálló bíráskodását. 4y Az 1832-36-os országgyűlés kerületi ülésén a rendek végül úgy döntöttek, hozzájárulnak a pedaneus bíróság megszüntetéséhez (1. KLÖM II. 496.)