Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
sakor mindig a valódi érdemet vegyék figyelembe. A nádorispáni adomány tárgyát képező 32 telek pontos méretének meghatározásakor mindig az illető vármegye úrbéri telkének nagyságát vegyék alapul. A megyei küldöttség elutasította az országos bizottság javaslatát, mely szerint az elnyert birtokba való beiktatást (bevezetést) mindig csak birtokos nemes végezhesse. 25 A választmány ismételten leszögezte: a sarkalatos törvények nem ismernek különbséget birtokos és birtoktalan nemes között, ezért a beiktatáskor akár birtoktalan nemes is lehessen a királyi vagy nádorispáni ember. Az özvegyek jogaival kapcsolatban a bizottság azt javasolta, hogy a magtalanul meghalt személy özvegyét az osztályos rokonok ne vethessék ki a vagyonból, hanem csak bírói végzés után juthassanak hozzá az elhunyt javainak feléhez. A küldöttség szorgalmazta a majorátusok megszüntetését, a közhitel megerősödése érdekében azt is fontosnak tartották, hogy „az érték megfogyásának esetében a hitelezők kielégítése magából a majorátust tévő jószágból is törvény szerént eszközöltethessen." A királyi fiscus örökösödése kapcsán a választmány törvényben szerette volna rögzíteni: a magvaszakadt és végrendelet nélkül elhunyt személy nem királyi adományból származó szerzeményei az ősi javakhoz hasonló módon illethessék a rokonokat. Az egyházi dézsmáról szóló XXV tc.-ben a megyei küldöttség megismételte az úrbéri munkálatban megfogalmazottakat. 26 A tized eltörlése mellett felhozott egyik legfontosabb érv szerint a Bánátban, Arad és Békés megyében ismeretlen ez a szolgáltatás. Az egyformaság kedvéért érdemes volna, ha a „jövő létegesítő (organisáló) törvényhozás" ennek megszüntetését szorgalmazná. Ezáltal nem csökkenne jelentősen a papság jövedelme, viszont az adózók számára jelentős könnyebbséget jelentene. Az örökvallásokkal foglalkozó XXX. 27 és XXXI. tc. 28 kapcsán a békési küldöttség úgy gondolta: az örökvallással eladott nemesi javakkal együtt az azzal járó jogok is háramoljanak át a vevőre. Ezért legalább azokat az ősi javakat, melyeknek adománylevelében a „hagyományosoknak és engedményeseknek" záradék szerepel, amennyiben a törvény által előírt megkínálás megtörtént, ne lehessen a rokonoknak jogsérelem címén visszakövetelni. „Ezáltal lehet majd e drága honyban eljutni azon rég óhajtott álláspontra is, melyen a birtoknak, ha csak egy részében is, állandóságát meggyökeresítve, és ennélfogva annak becsét s értékét is a közjóra legjótékonyabb befolyással sokkal feljebb emelkedve szemlélendi a hazafi." A választmány általában is fel akarta hívni a figyelmét annak fontosságára, hogy a társasági szerződések felbonthatatlanok legyenek. Az uzsoráskodással foglalkozó XLVII. törvénycikkhez 29 a bizottság azt fűzte hoz25 Vö. Frank 1845.1. 320-343. 26 A törvénycikket a márc. 14-i nyolcadik ülésen vitatták meg. A jelenlévőkhöz csatlakozott Kövér János. 27 Az örökvallásnak jus-sérelmen épült megerőtlenítéséről (De invalidatione fassionum ex praejudicio). 28 Az örökvallásnak a' megkínálás elmulasztásán épült erőtelenítéséről (De invalidatione fassionum ex neglecta praemonitione) 29 A kérdés a márc. 15-i, kilencedik ülésen került napirendre. Távolmaradt: Lengyel Márton.
