Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
csolatban. 19 A jász-kun és hajdú kerület, valamint a szepesi 16 város vonatkozásában a küldöttség jelezte: az ezekkel kapcsolatos véleményt a közjogi munkálatban fogják kifejteni. Mint látni fogjuk, ennek legfontosabb eleme az volt, hogy ezeket a területeket mint önálló törvényhatóságokat meg kívánták szüntetni, és a vármegyékkel akarták őket egyesíteni. A küldöttség a bírói és egyéb perbeli díjakat - kivéve az írásbeli kiadásért szedetteket - az egész ország területén el szerette volna törölni. Ettől nemcsak az igazságszolgáltatás egyszerűsödését várták, de úgy gondolták: így a szegényebbek sem lennének elzárva igazuk érvényesítése elől. A jogügyi munkálat II. fejezete foglalkozott a törvénykezés rendjével. 20 A Békés megyei választmány csak néhány kisebb módosító javaslatot fűzött ehhez a fejezethez. A 189. § kapcsán kijelentették: nem tartják igazságosnak, hogy ha a nem nemes az l687:XVIII. tc. értelmében őseitól örökölt vagy saját maga által szerzett birtoknak tulajdonosa lehet, nem rendelkezhet egyszersmind ezek viszszaszerzésére perlekedési képességgel (actoratus). Fontosnak tartották továbbá, hogy a peres felek az ítélet okát is megértsék, ezért a 322. §-ban valamennyi ítélőszék, így a Hétszemélyes Tábla számára is elő akarták írni, hogy ítéleteiket indoklással is ellássák. 21 Az 542. §-ban a küldöttség azt javasolta, hogy a bírói zárak gondviselőit minden befolyástól mentesen a vármegye nevezhesse ki. 22 A polgári törvényekkel foglalkozó III. fejezet vizsgálata során a megyei küldöttség elsőként a királyi adományokkal foglalkozó I. tc.-et tűzte napirendjére. 23 A pénzért való királyi adományról 24 szólva a választmány törvényt kívánt hozni arról, hogy az adománylevél záradékában mindig teljes terjedelemben szerepeljen a következő: „heredibus, posteritatibus, legatariis et cessionariis" (örökösöknek, maradékoknak, hagyományosoknak és engedményeseknek). A küldöttség ennek a törvénycikknek kapcsán egyértelműen állást foglalt amellett, hogy ezentúl a nem nemesek se legyenek kizárva a nemesi birtok szerzéséből. A választmány szerint a II. tc.-ben szereplő nádorispáni adomány a polgári megjutalmazás egyik legelismertebb formája, ezért fontos, hogy annak kiosztá19 A jogügyi munkálat első részének V-XIV törvénycikkeit és valamint a törvénykezés rendjével foglalkozó második rész néhány szakaszát a február 8-i, harmadik ülésen tárgyalta a küldöttség. 20 Ezt a részt a megyei bizottság már a febr. 8-i, harmadik ülésen a napirendre tűzte. 21 A 189. §-tól a 329. §-ig tartó részeket a február 8-i, negyedik ülésen tárgyalta a bizottság. Az előző napon megjelentek közül távol maradt Molnár János, a választmányhoz csatlakozott Németh Antal és Kövér János. 22 A küldöttség február 10-i, ötödik ülésen fejezte be a törvénykezés rendjével foglalkozó II. rész vizsgálatát. A résztvevők hivatalos elfoglaltsága miatt ekkor az üléseket egy időre felfüggesztették, és az eddig végzett munkáról a közgyűlésnek kívántak beszámolni. 23 A polgári törvényeket a március 12-i, hatodik ülésben kezdték el tárgyalni. Jelen voltak: Vidovich György, Lengyel Márton, Nagy Márton, Karassiay István, Boczkó Dániel, Nóvák Antal és Kiss János. 24 Már Werbőczy is különbséget tett „merő és vegyes" adomány (pura et mixta donatio) között. Merő adománynak nevezte a szolgálat és érdem fejében nyert donaciót, vegyesnek pedig, mikor az adományozás a szolgálaton kívül még bizonyos összeg lefizetésének fejében történt (Frank 1845. I. 267.).
