Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
A szabad királyi városok és bányavárosok törvényszékeivel foglalkozó II. törvénycikk 15 kapcsán a küldöttség elutasította az országos bizottság javaslatát, mely szerint az auszugalis követelések 16 tekintetében csak a városban lakó birtoktalan nemesek tartozzanak a városi bíróságok joghatóságába alá. A választmány úgy vélte: ugyanúgy mint a házbérrel vagy a városi adóval való tartozás esetén, 17 a birtokos és birtoktalan nemes ebben az esetben is minden különbség nélkül a városi bíróság előtt legyen perelhető. Békés megye küldöttsége ugyanúgy, ahogy a közjogi munkálatban is, szembeszállt minden olyan törekvéssel, mely a birtokos és birtoktalan nemesek között bármilyen szempontból is különbséget akart tenni; érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy a megye területén egyetlen szabad királyi város sem volt. A megyei törvényszék szabályozásával foglalkozó III. törvénycikk vizsgálatakor a küldöttség elvetette a szakaszküldöttség javaslatát a megyei adminisztráció és igazságszolgáltatás szétválasztásáról. A választmány előre bocsátotta ugyan azt a meggyőződését, „mely szerént a vármegyék közadministratiójának és az igazság kiszolgáltatásának minden oldalról tökéletes megnyugtató folytathatására sem[m]it kívánatosabbnak nem tart, mintha a törvényes dolgok, szintúgy, mint a politicus tárgyak egymástul egészlen megkülönözve intéztetnének". Mégis az országos bizottság álláspontját támogatták, mikor elfogadták, hogy a politikai adminisztráció és az igazságszolgáltatás felügyeletének továbbra is osztatlanul a vármegye közönségében kell egyesülnie. Békés választmánya azonban néhány módosító javalatot is megfogalmazott. Ezek szerint a megyei törvényszék elnöke nem az alispán, hanem egy meghatározott időre választott megyebeli táblabíró lenne. A küldöttség hangsúlyozta: a táblabíráknak képesnek kell lenniük arra, hogy érdemben részt vegyenek a megyei törvényszék munkájában, éppen ezért a jövőben nagyobb gondot kellene fordítani arra, hogy csak értelmes és a feladatra alkalmas személyek kapják meg ezt a címet. Ismételten leszögezték: a hazai törvények nem tesznek különbséget birtokos és birtoktalan nemes között, a megyei törvényszék munkájában tehát minden megszorítás nélkül részt vehetnek a birtoktalan nemesek is. 18 A küldöttség szerint a megyei törvényszéken nem lennének jelen szolgabírák és esküdtek: az ítélőszéknek állandó létszámú választott bírákból kellene állnia. A törvényszék jegyzőjét ugyancsak a megye rendéi választották volna. A szakaszküldöttséggel szemben a megyei küldöttségnek nem volt érdemi észrevétele a többi ítélőszék elrendezésével kap15 Ezt a részt már a bizottság február 7-i, második ülésén vizsgálták meg. A jelenlévőkhöz csatlakozott Stachó János és Kövér János esküdt. 16 A korszakban az auszugalis tartozást a pénzbeli adósság egyik fajtájaként tartották számon. Röviden könyves adósságnak is nevezték, melyet a kereskedő vagy mesterember jegyzőkönyvébe iktatott, és a tartozás kiegyenlítését az erről szóló kivonat bemutatásával követelhette (1. Frank 1845. II. 657-658.). 17 Az országos bizottság a II.tc. 5.§-ban a házbérrel és a városi adóval tartozó nemeseket a városi bíróság joghatósága alá rendelte, míg a 6.§-ban, az auszugalis adósságok esetében csak a birtoktalan nemeseket. w Az országos bizottság a III. tc. 4.§-ban csak a birtokos nemeseket kívánta a megyei törvényszékre megválasztatni.
