Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A jogügyi munkálat

mak és a mezővárosok továbbra is gyakorolhatták volna a főbenjáró hatalmat.

12 A szakaszküldöttség szerint az országgyűlésnek felül kellene vizsgálnia az uradalmaknak adott pallosjogot: „ahol az élet és halál fennforog, abban a nemtelen és paraszt, ki már megszűnt örökös jobbágynak lenni, mely által csak a meghatározott munkája és adója a földesúré, nem pedig a személye, csak olyan polgár, mint a nemes". A javaslat szerint tehát a nemesek és nem nemesek életéről és haláláról csak az ország állandó és törvényes törvényhatóságai ítélhetnének. A főbenjáró hatalmat tehát a vármegyék és azok a törvényhatóságok gyakorolhatnák, akik az országgyűlésre követeket küldenek. A szakaszküldöttség sürgette az akasztások megszüntetését, a kivégzésnek ezt a módját nem tartották ugyanis összeegyeztethetőnek az Isten képmására teremtett ember méltóságával. Annál is inkább fontosnak tartották a nyilvános akasztások megszüntetését, mert tapasztalatuk szerint a büntetés elrettentő példával sem szolgál: számos alkalommal előfordult, hogy míg az összesereglett emberek egy tolvaj kivégzését nézték, a tömegben lopások történtek.

13 A Békés megyei jogügyi bizottság elnöke Vidovich György, tagjai Kornéli Ambrus, Lengyel Márton, Karassiay István, Molnár János és Nóvák Antal voltak. A küldöttség a jogügyi operátumot 13 ülésben, 1832. február 6. és március 21. között tárgyalta. A választmány, a szakaszküldöttséghez hasonlóan, elsőként az ítélőszékek elrendezéséről szóló részt tűzte napirendjére. Az úriszékkel foglalkozó első törvénycikk kapcsán a küldöttség - az úrbéri munkálatban megfogalmazottakkal összhangban - egyértelműen kijelentette: az úriszék a jobbágy-földesúr viszonyból származó ügyekben többé nem illetékes. Elsőfokú bíróságként működhetett volna továbbra is a jobbágyok vagy más, földesúri joghatóság alatt élő személyek egymás közötti pereiben: ezekben az esetekben ugyanis a földesúr nem lenne érintett, nem lenne egyszerre bíró és peres fél is. A javaslat szerint az úriszék a jobbágyok egymás közötti vitás ügyeiben továbbra is a lehető leggyorsabb és legolcsóbb elintézési módot biztosítaná. A küldöttség módosító észrevételei értelmében az úriszékre meghívandó bírák (convocatusok) minden esetben táblabírák legyenek. Mivel az úriszék tagjainak decretalis esküt letett személyeknek kell lenniük, az uradalmi tisztek mint bírák nem alkalmaztathatnak. A küldöttség egyetértett azzal, hogy az elsőfokú bíráskodási gyakorlattal rendelkező mezővárosok ezt a jogot továbbra is megtarthassák, de fontosnak tartották volna ennek kiterjesztését valamennyi mezővárosra, sőt a népesebb helységekre is.

14 A választmány azt javasolta, hogy az úriszékeken ne csak a már befejezett perekről, hanem a folyamatban lévő ügyekről is vezessenek jegyzőkönyvet, és ezeket félévenként mutassák be a vármegyének. 12 L. Codex in Delictis eorumque Poenis. Első rész Ill.tc. Vi A zalai választmány szerint a nyilvános kivégzéseknek nincsen kellően elrettentő hatása, hiszen a jelenlévőkben gyakran felébred a részvét érzése. Javaslatuk szerint a halálbüntetést inkább a tömlöcben kellene végrehajtani. 14 Bács megye viszont meg akarta szüntetni a privilegizált mezővárosok ítélőfórumait, helyette a békebíráskodás bevezetését javasolták. Érvelésük szerint ugyanis a munkálat fő célja a törvényben nem gyökerező kiváltságok és káros concessiók eltörlése.