Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A jogügyi munkálat
A jogügyi munkálat A Békés megyei szakaszküldöttség, amelynek pontos összetételét nem ismerjük, először az öt egységből álló jogügyi operátumnak az ítélőszékek elrendezésével foglalkozó részét vitatta meg. 1 Az úriszékről szólva a választmány azt javasolta, hogy a kisebb urbariális tárgyak továbbra is tartozzanak az úriszék hatáskörébe, az általános és nagyobb tekintetű esetekben azonban a jobbágynak az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a szolgabíró és az esküdt közbenjárásával - meg kellene egyeznie a földesúrral. Ha ez nem sikerülne, akkor a per a megyei törvényszéken folyna le, a jobbágy védelmét a tisztiügyész látná el. A választmány érvelése szerint ugyanis a maga perében senki nem lefret bíró és peres fél is egyszerre. Hasonló eljárást kellene követni akkor is, ha a földesúr kívánna pert kezdeni. Ugyancsak a megyei törvényszéken tárgyalnák első fokon a kibecsültetéssel és a jobbágyi hatalmaskodásokkal kapcsolatos ügyeket is. Ez utóbbi perek általában a határbeli viszálykodásból erednek, ezért a védelemről a földesúr köteles gondoskodni. Ezeknek az ügyéknek a feljebbviteli fóruma a jövőben az addigi gyakorlattól eltérően nem a Helytartótanács, hanem a Királyi Tábla lenne. A kibecsülő pereket azonban már az elsőfokú ítélet után végre lehetne hajtani, és csak azután kerülhetne sor a fellebbezésre. Az úriszék hatáskörében maradnának viszont az uradalmi tiszti számadásbeli perek. Ezekben a birtokon belüli feljebbvitel csak abban az esetben lenne megengedve, amennyiben a per tárgya a száz forintot nem haladja meg. A szakaszküldöttség szerint amennyiben a per tárgya száz forint alatt van, a per az úriszékén szóban is megindítható lenne. Az úriszék jegyzője köteles volna mindkét fél érveit, bizonyítékait az ítélettel együtt a jegyzőkönyvben rögzíteni. A feljebbvitelre ekkor csak birtokon kívül lenne mód. A földesúr az úriszékre bármelyik megyebeli szolgabírót és esküdtet meghívhatná, a meghívott személyek pedig addig nem távozhatnának el, amíg az elkészült jegyzőkönyvet aláírásukkal nem hitelesítik. Az úriszéken a pernek magyarul kell folynia. Amennyiben a földesúr nem tudna magyarul, abban az esetben más törvényes - decretalis - esküt letett személyt is meghívhat elölülőnek. A szakaszküldöttség tehát bizonyos esetekben a földesúr-jobbágy viszonyból származó ügyeket kivette volna az úriszék hatásköréből, és első fokon a megyei törvényszék illetékességébe kívánta azokat utalni. A szakaszküldöttség szerint a felsoroltakon kívül a megyei törvényszék ítélkezne az eddig az alispáni és a szolgabírói szék elé tartozó ügyekben és a 1 A szakaszküldöttség^és a megyei bizottság véleményét 1. BmL BVm Kgy. ir. 1832:1325.
