Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
A köznevelési munkálat
tárgyat kellene magyarul tanítani. Bars megye küldöttsége nemcsak a közügyek intézésében, de az élet minden területén elsőbbséget akart biztosítani a magyar nyelvnek. Ahhoz, hogy a magyar nyelv az őt megillető helyre emelkedjen, elengedhetetlennek tartották, hogy az oktatás nyelve kizárólag a magyar legyen: "hinc ad scopum hunc obtinendum unum ex efficacissimis mediis futurum arbitrantur SS. és OO Comitatus huius, si tam in scholis vernaculis, quam Gramaticalibus, Humanioribusque, item in toto cursu Academico cuncta obiecta, et scientiae, quae per Docentes proponuntur, Lingva Hungarica proponantur, taliterque cum hausta Doctrina ipsa quoque Lingva Patria a primis incunabulis per totum Educationis cursum in veram proprietatem cunctorum in utiles Patriae Cives semet formantium Regnicolarum abiverit." 25 A törvényhatóságok egy része a nemzeti nyelven történő oktatás mellett különös figyelmet fordított a történelem, mégpedig a hazai történelem tanítására. Az országos bizottság ugyanis a hazai históriai ismeretek oktatását ki akarta hagyni a grammatikai osztályok tanrendjéből. Zala választmánya ezt helytelenítette, mivel a gyermekek jelentős része a grammatikai osztályok elvégzése után nem tanult tovább, így a történeti ismeretek elsajátítására sem lett volna módja. Szatmár véleménye szerint a nemzeti érzés kifejlődése és táplálása szempontjából nem lehet elég korán kezdeni a magyar történelem tanítását. Sopron megye bizottsága a hazai történelmen kívül a gazdaság és a helységek igazgatásának alapelveit is meg akarta ismertetni a grammatikai osztályok tanulóival. 26 Hasonló véleményt fogalmazott meg Nógrád küldöttsége is. Elképzelésük szerint a grammatikai iskolákban magyar nyelven kellene mindent tanítani, a latint pedig rendes tantárgyként, a magyar segítségével oktatnák. A magyar és latin grammatikán, valamint az arithmetikán kívül a tanulók megismerkednének a természet történetével és a hazai történelemmel. Bihar választmánya fontosnak tartotta, hogy a grammatikai iskolákban valamennyi tárgyat magyarul tanítsák, ebben az esetben a gyermekek képesek lennének a koruknak megfelelő históriai ismeretek elsajátítására is. Elismerték ugyanakkor, hogy az ország alkotmányának és a tudományoknak mélyebb megismeréséhez elengedhetetlen a latin nyelv ismerete. Ezért a latin nyelvet, a jogi és filozófiai fakultásokon pedig a görögöt is rendes tantárgyként kellene oktatni. Bihar szerint a német nem lehet semmilyen körülmények között sem az oktatás nyelve, de Magyarországnak az örökös tartományokkal való összeköttetése miatt ennek ismerete is igen hasznos lenne, ezért a németet is rendes tantárgyként kellene tanítani. Győr vármegye küldöttsége is azt javasolta, hogy a történelmet, földrajzot (földleírást), számtant és az ehhez közel álló geometriát és algebrát magyarul tanítsák a grammatikai osztályokban. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a megyei javaslatok nem tekintették többé uralkodói felségjognak a nemzeti nevelés alapelveinek kidolgozását (mint ahogy az 1791:LXVII. tc. értelmében nem is volt többé az), a kérdés szabályozását a törvényhozás hatáskörébe akarták vonni. Az oktatás és nevelés rendsze25 MOL Kanc. Diaet. 10. cs. 60. r. 26 MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 208. r.
