Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A köznevelési munkálat

de a tanárok éppen ezeket a gyermekeket minősítik a legjobban, becsapva őket és szüleiket is. Éppen ezért azt javasolják, hogy mivel a szerzeteseknek megélhetésük már úgy is biztosítva van, az ilyen korrepetálásoktól tiltsák el őket. Ezzel a feladattal a továbbiakban a szegény, ám tehetséges felsőbb osztályokba járó tanulókat kellene megbízni.

6 A tanítás módjával kapcsolatban Csepcsányi és Lábos azt szorgalmazták, hogy a felsőbb osztályokban a tanulókat élőszóval, tanári előadással és magyarázattal oktassák: „a felsőbb oskolákba a diktálás s az ifjúságnak az irkálással való fáradságos sanyargatása szorosan megtilalmaztasson, és a professzorok az ő tudományi tárgyokba kirendelt szerzőnek könyvét, annak értelmét önnön élő szavaikkal való világos megmagyarázni kötelesek légyenek."

6 Az országos bizottság is kifogásolta az oktatás gyakorlatát, a tananyag szószerinti megtanulása helyett, az önállóbb gondolkodásra és ítéletalkotásra ösztönző módszerek bevezetését látta volna helyesnek.

7 A köznevelési bizottság 1832. január 25-én kezdte meg munkáját. A bizottság elnöke Vidovich György, a tagok Karassiay István, Boczkó Dániel, Nóvák Antal, Kállay Ignác, báró Wenckheim Béla, Simay Kajetán, Szombathelyi Antal és Nóvák Ferenc voltak. A bizottság január 27-ei harmadik és egyben utolsó üléséhez csatlakozott Stachó János, Lengyel Márton és Kövér János. Az ülésekről készített jegyzőkönyvet Kállay Ignác vezette. A küldöttség meg akarta szüntetni a bencés, premontrei, cisztercita és piarista szerzeteseknek a vallásalapból fizetett dotációját, mivel véleményük szerint az említett négy rend javai már önmagukban is elegendőek lennének a rendtagok szükségleteinek fedezésére.

8 A továbbiakban azt javasolták, hogy a bécsi egyetemhez hasonlóan a pesti egyetemen is állítsanak fel a a protestáns és a görögkeleti felekezet számára teológiai kart. A tudományok felvirágzása érdekében a küldöttség a magyar nyelven történő tanítást sürgette. Módosítani kívánták azt a rendelkezést is, mely szerint grammatikai iskolába csak a 10. évüket betöltött gyermekek iratkozhattak volna be. Azt javasolták, hogy a jövőben az állatorvosi tanulmányokat végzők számára a pesti egyetem is adhasson diplomát. Támogatták továbbá Pest vármegyének egy országos leánynevelő intézetet felállítását célzó körlevelét. A megyei küldöttség egyetértett Prónay Jánosnak az országos munkálatokhoz benyújtott, nyomtatásban is megjelent különvéleményével, mely szerint a tudományok kérdése és a nemzeti nevelés módjának meghatározása ezentúl az országgyűlés hatáskörébe tartozzon.

9 Az 1832. szeptember 10-re összehívott közgyűlés jóváhagyta a megyei 5 Ugyanezt az álláspontot képviselte Szatmár küldöttsége is. 6 BmL BVm Kgy. ir. 1832:1323. 7 Kármán 1911. 149-150. és Barta 1964. 203. 8 Ezt az álláspontot képviselte Zala küldöttsége is. 9 Csanád vármegye közgyűlése úgy döntött, hogy Prónay János különvéleménye kötelező utasításul szolgáljon a megye országgyűlési követeinek. Szatmár küldöttsége így fogalmazott: „a közönséges nevelés elintézésének módja eredetiképpen mindég a törvényhozó testtől függjön, s annak mibenlétéről teendő számadások időről időre ugyanazon test elébe adassanak, a végrehajtó hatalomnak nem tulajdoníttatva egyéb, mint e törvényhozó test rendeléseinek változatlan