Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - Békés vármegye újjászervezése, a restauratiók sora

tartotta utolsó közgyűlését. A megye az országos események - az országgyűlés feloszlatása és az alkotmány felfüggesztése - láttán a passzív ellenállás mellett döntött.

68 Az elszenvedett sok hányattatásért 1867-ben olyan kiemelkedő személyiségek kárpótolták a megye közönségét, mint Karassiay István és Jancsovics Pál. Alispánságuk egy új korszak nyitányát jelentette.

69 A későbbiekben pontos törvényi előírások rendjében folyt a tisztviselőválasztás. Mindjárt az 1870:42 te. - amely a köztörvényhatóságok rendezéséről intézkedett - külön fejezetet szentelt a kérdésnek. A 65. § értelmében a tisztviselőket a törvényhatósági bizottság választotta, méghozzá hat évre, ám a levéltárnok, a kezelő- és segédszemélyzet kinevezése - főispáni privilégiumként élethossziglan történt. Az elrendelt új séma szerint vitték véghez az 1871. december 30-i vagy akár az 1883. december 28-29-i restauratiót.

70 A törvényhatóságokról rendelkező 1886:21 te. megerősítette a korábbi törvényi szabályozást. Változatlanul fennállt a kijelölő választmány, és a szavazás is 20 bizottsági tag írásbeli kérvénye alapján lett elrendelhető. Egyedül a hivatali eskü módosult néhány ponton. A törvényesen lefektetett elvek messzemenőkig érvényesültek Békés vármegyében is. A hatéves cikluson belül rendre lebonyolították - szinte napra pontosan, mindig decemberben - a tisztújítást (1889, 1895, 1901, 1907). Amellett, hogy újra elválasztották a kipróbált, régi tisztviselőket, rendre feltűntek az új arcok is.

71 Az 1913:52 te. életbe kívánta léptetni a kinevezési rendszert. Kinyilvánította, hogy bár a tisztikar választása 1913 végén esedékes lenne, ezt az új törvény meghozataláig mégis elodázta, majd a tisztújítás az I. világháború miatt szenvedett késedelmet.

72 Hosszú várakozás előzte meg az 1929:30 te. megszületését, amely rögzítette, hogy a megyei tisztviselők választása életfogytiglan történik, az alispáni méltóságtól eltekintve, amit tíz évre töltenek be. A Békés vármegyei elöljárók is követték a törvény végrehajtása tárgyában kiadott belügyminiszteri rendeletet, és 1929. december 16-án sort kerítettek az általános tisztújításra. A főispánnak a belügyi tárca vezetőjéhez ez alkalommal írt leveléből (Gyula, 1929. december 16.) kiderült, hogy a bizottsági tagok nagy számban képviseltették magukat, minden a legteljesebb rendben, zavaró esemény nélkül zajlott. A vármegye közönsége a régi tisztviselői kar mellett tette le újból a voksot, egyedül a szeghalmi főszolgabírói poszton történt változás, nyugdíjazás miatt.

73 68 Karácsonyi, 1. köt., 1896. 390-391. p. 69 Ua. 473. p. 70

BMLIYB. 254. a. 578-586/1871; thb. jkv. 412^122/1883. 71 Thb. jkv. 538/1889; BML XIII. 10. a. Kiírt cikk Békés vármegye törvényhatósági bizottságának (Gyula, 1895. dec. 20-21.) tisztújító közgyűlési jegyzőkönyvéből (Megyei vonatkozású iratok 1890-1921); BML IV B. 401. b. 693/1901, 60/1908. 12 A tisztviselők választását újabb időre felfüggesztette az 1914:49,1916:30,1923:2 te. is. Vörös, 1956. 26. p. "Thb. jkv. 822/1929; BML IV B. 401. b. 1177/1929. 23