Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - A főispáni beiktatásokról

Az alispánválasztást érintő tízéves időintervallumot is megtartották. A Daimel Sándor nyugdíjazása folytán megürült posztra 1930. december 19-én az addigi főjegyzőt, Márky Barnabást választották meg. Tíz évre rá, az 1940. december 12-i rendes közgyűlésen megejtették a következő választást, mivel Márky megbízatása a törvény betűje értelmében napokon belül lejárt. A szavazás nyomán újabb tíz évre őt bízták meg az alispáni teendők ellátásával.

74 Ám ezúttal nem tölthette ki idejét, mivel a történelem közbeszólt. Az 1944 októberében utódául megtett CsigeVirga Antal fél év után lemondott állásáról, helyébe 1945. március 22-én Molnár Jenőt választották meg alispánnak.

75 Mennyi kitartó, fáradhatatlan munkára volt szükség, hogy a XVHI. században újjászerveződött vármegye dolgai rendben haladjanak. A megye történetében a kontinuitás egyik legfontosabb biztosítéka a közigazgatás volt. A főispáni beiktatásokról A tisztépítéshez hasonlóan fontos szerepet töltött be a vármegyei közéletben a főispáni beiktatás. A beiktatás jelentősége a tárgyalt korszakban változatlan maradt, a rituálét a hagyományokhoz való már-már merev, görcsös ragaszkodás határozta meg. S hogy mi volt az a séma, ami alapján lezajlott az installatio? Először is örvendező levelet intéztek a rendek az újonnan kinevezett méltóságviselőhöz, amelyben kifejezésre juttatták megelégedettségüket, és várakozással tekintettek kormányzása elé. A ceremónia határnapját a főispán vagy a beiktatásra kiküldött királyi biztos jelölte ki, amelyre a szomszédos vármegyéket is elvárták, ezek díszes deputatiókkal tettek eleget a felkérésnek. Az ünnep a délelőtti órákban vette kezdetét a templomi szentmise meghallgatásával. Utána a főispán a lakásába, kijelölt szálláshelyére vonult vissza, ahol küldöttség kereste fel, amely a megye kebelébe invitálta. A közgyűlést az alispán szavai nyitották meg, aki köszöntötte a megjelenteket, majd a kegyes királyi kinevezés felolvasása következett. Az egyik vármegyei elöljáró - általában a főjegyző - elölolvasása mellett a főispán letette az előírt hitformát, és megtartotta székfoglaló beszédét. Beletartozott a díszes külsőségek sorába „az a régi békésmegyei szokás is, hogy az új főispánt elnöki székében négy vármegyei főszolgabíró, mindegyik az elnöki karosszék más-más lábánál fogva, háromszor a magasba emeli".

76 Fáy István 74 BML

IV B. 401. b. 1213/1930,1237/1930; thb. jkv. 130/1940. 75 BML XXI. 1. b. 2835/1945. 76 Lukács, 1. köt., [1936.] 77. p.; Ez az aktus azonban korántsem tekinthető kifejezetten Békés megyei tradíciónak. Gróf Károlyi József 1794. júl. 7-i nagykárolyi beiktatásán a Szatmár vármegyei rendek is a ceremónia részének tekintették a főispán székével együtt való felemelését. Nógrádban hasonlóképpen mint ősi szokásai egyikéhez ragaszkodott hozzá a vármegye közönsége gróf Ráday Gedeon székfoglalása (1848) alkalmával. SZMLIV A. 501. a. 935/1794; Stipta, 1995. 54. p. 24