Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Brandt Vilmos (*1888. június 29., Dés 94 ) Szülei - Brandt Viktor (fi 934) és Csernátoni V Ilona 95 - a kolozsvári református kollégiumba íratták be fiukat, aki 1898-ban kezdte meg itteni tanulmányait az első osztályban. 96 Utóbb a nagyváradi jogakadémia és a Ferenc József Tudományegyetem jogi fakultásának a hallgatója lett. 97 Szilágy vármegye főispánja 506/1910 sz. rendeletével díjtalan közigazgatási gyakornokká nevezte ki a zilahi járásoa. Hivatali esküjét 1910. augusztus 20-án tette le. A későbbiekben díjas közigazgatási gyakornokká lépett elő, és 1911-ben a zsibói járásban, 1912-ben pedig - ugyanebben a minőségben - Szilágy megye központi tisztviselőjeként szolgált. 1914-ben a vármegye aljegyzője, 1915-1918 között a zilahi járás szolgabírája, a 86/1919 sz. főispáni utasítással pedig helyettes főszolgabíró lett. 98 A megszálló román csapatok elől menekülve mint Szilágy vármegyéből érkezett tisztviselőt a Hajdú vármegyei alispán hivatalához beosztott helyettes főszolgabíróvá nevezték ki. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja 754/1920 sz. rendeletével a tiszai középjárás vezetésével bízta meg Brandtot, helyettes főszolgabírói rangban. 99 Időközben családot alapított: 1921. július 31-én feleségül vette Szőke Margitot. Házasságukból két leány, Mária (*1923) és Judit (*1926) született. 100 A kormányzó 1922. március 4-i elhatározásával - a belügyminiszter előterjesztésére - Békés vármegye főispánjává nevezte ki. Brandt Vilmost. Beiktatására 1922. március 27-én, Gyulán került sor. Daimel Sándor alispán megnyitó beszédében nagy reményeket fűzött személyéhez, annál is inkább, mivel a megelőző tíz év főispánjai csak igen rövid ideig töltötték be méltóságukat, a megye pedig állandóságra vágyott. A környezetében élők úgy látták, hogy gyakorlati közigazgatási tudása, ifjúi munkabírása feljogosítják arra, hogy megfeleljen az elvárásoknak. 101 Tényleges hivatali működését már március 28-án megkezdte, amikor a főispáni teendőkkel megbízott Daimeltől átvette a bizalmas természetű iratokat és a távirati számjelkulcsot. 102 94 Magyar politikai lexikon, [1929.] 62-63. p.; Magyarország monográfiája, [1932.] 93. p.; vö. Oroszlány, 1929. 156. p., ahol 1888. júl 26. szerepel születési dátumként. 95 OSZK PAT, XX. századi gyászjelentés-gyűjtemény (Kolozsvár, 1912. jún. 12.); Magyar Alföld, 3. évf. 1934. febr. 11.6. sz. 4. p. 96 Az első három osztályt járta itt. A kolozsvári, 1899. 7-8. p.; ua., 1900. 19. p.; ua., 1901. 13. p. 97 Oroszlány, 1929. 156. p. 98 MOLK148.11. tét. 1453/1922,4287/1929;TCN, 1911.132. p.;ua., 1912.134. p.;ua„ 1914. 141.p.;ua., 1915.142.p.;ua., 1916. 156.p.;ua., 1917.166. p.;ua., 1918.109. p. 99 Az alispáni kinevezés 3780/1919 sz. alatt kelt. MOL K 148. 11. tét. 4287/1929. 100 Uo. 101 BMLIVB. 407. b. 5011/1922; Gyula és Vidéke, 2. évf. 1922. márc. 28. 38. sz. 1. p. 102 BMLIVB. 401. b. 432/1924. 71
