Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

A népjóléti és munkaügyi miniszter 1922. július 4-én kinevezte Brandtot július 15-i hatállyal, Gyula székhellyel Békés és Arad vármegye területére a gyulai kerület lakásügyi miniszteri biztosává. Megbízatása nem volt hosszú életű, mivel hamarosan lemondott, lemondását a szakminiszter 1922. november 13án fogadta el. Nem sokkal később - 1924. február 26-án - újból kinevezték erre a posztra, ám ekkor sem tevékenykedett sokáig, mert május l-jével - amikor a gyulai kerület megszűnt - felmentették állásából.

103 Hamarosan Békés vármegyei főispáni méltóságától is megvált. Erre vonatkozó kérését a kormányzó 1924. június 5-én nyugtázta. Brandt elhatározását búcsúlevelében (Gyula, 1924. június 18.) tudatta a törvényhatósági bizottsággal, a bizalmas iratokat pedig június 23-án adta át hivatali utódának, Kovacsics Dezsőnek.

104 A vármegye elöljárói úgy határoztak, hogy jegyzőkönyvileg örökítik meg a leköszönő főispán emlékét.

105 Brandt távozását követően kérte a belügyminisztertől (Békésfoldvár-Kamut-puszta, 1924. július 8.) nyugállományba helyezését, amit 1924. július 1-jei hatállyal állapítottak meg számára.

106 1924-ben az újonnan alakult Gazda Bank hívta meg egyik osztálya élére. Ez az év azonban egy nagyobb kihívást is tartogatott Brandt számára: mint összekötő főispánt a belügyminisztériumba rendelték, azzal a felhatalmazással, hogy valamennyi törvényhatósági főispán budapesti ügyeit intézze. Az 1927. november 20-i időközi választáson pedig a Horánszky Dezső halálával megüresedett törökszentmiklósi kerület képviselője lett, egységes párti programmal.

107 Ugyanez a kerület juttatta be 1931-ben és 1935-ben is az országgyűlésbe, ahol 1931-ben ő volt a képviselőház egyik jegyzője.

108 1931 decemberében a nyugdíj csökkentő rendelet miatt kilépett az Egységes Pártból, majd a Gömbös-kormány megalakulása után csatlakozott a NEP-hez, amelynek háznagya lett. 1938ban maga mögött hagyta a kormánypártot, és mint ellenzéki politikus tevékenykedett. Az 1939 májusi választásokon már nem vett részt, visszavonult az aktív politizálástól. 1937-ben Törökszentmiklós község díszpolgárává választotta Brandtot, aki december 16-án vehette át díszpolgári oklevelét.

109 103 BML

IV B. 401. b. 298/1924. 104

1hb. jkv. 918/1924, 981/1924; BML IV B. 407. b. 5011/1922; BML IV B. 401. b. 432/ 1924. 105 BML IV B. 401. b. 497/1924. 106 Összes beszámítható törvényhatósági és állami szolgálati ideje 1910. aug. 20-tól 1924. jún. végéig 13 év 10 hónap 11 nap, amely idő az 1912:65 11. § alapján 15 év 9 hónap 11 napra egészült ki. 176 aranykorona 80 fillér összegű nyugdíját a békéscsabai állampénztárnak folyósították. MOLK 148. 11. tét. 4287/1929. 107 Oroszlány, 1929.156. p.; Magyar politikai lexikon, [1929.] 62-63. p. 108 Magyar politikai lexikon, [1935.] 32. p. 109 Magyar országgyűlési almanach, [1931.] 54. p.; Keresztény Magyar Közéleti Almanach, 1. köt., 1940. 143. p.; Békés, 69. évf. 1937. dec. 16. 284. sz. 1. p.; (1943-ban az Országos EbtenyésztésiTanács országos társelnökeként tűnt fel.TCN, 1943. 715. p.). 72