Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - „Békés megye' örömünnepe..."

ellensúlyoznij hogy ígérete szerint a sátor minden része - lebontása után - az uradalmi gazdasági épületeknél felhasználható. A sátor felállítása további járulékos teendőket igényelt. Mivel eltemette a régi kutat - a vármegyeházát pedig ideiglenesen sem engedték vízhiány veszedelmének kitenni -, Ziegler Mihály építőmesterrel az udvar végén új kutat csináltattak. A körültekintő gondosság még arra is kiterjedt, hogy a főügyészi lak udvaráról - ahová a főispán lovait állították be - a régi trágyarakást kihordassák, helyét kitisztíttassák. Károlyi a bandérium tagjai számára egy külön deszkaszínben adott ebédet. A Békés megyei izraeliták a Bárdos hídjára nagy pénzen diadalkaput emeltek a főispán tiszteletére.

90 Impozáns, grandiózus látványban volt részük a gyulaiaknak a beiktatás előestéjén, hiszen döntés született a város kivilágításáról. 650 ezüstforintért Fischer Antal nagyváradi kereskedő vállalta el a kivitelezést, aki városszerte 3000 különböző színű lámpát helyezett el. A megyeháza utcára eső tizenegy, és a református templomra néző két felső emeletei ablakát piramis alakban világította ki. Az utca felőli piramist „éljen Károli" átlátszó felirattal, a tanácsterem három ablaka közül a középsőt az Igazság istenasszonya átlátszó képével díszítette. A kétoldali ablakokba a vármegye, valamint az ország festett, megvilágított címerét helyezte. Fischer a középső párkányra egy sor lámpát állított, az alsó emeleti ablakokat - kettőbe felirat került - külön-külön szegélyezte lámpásokkal. A megyeházát, annak oszlopait, továbbá a tömlöcépület homlokzatát félkörívben világította ki. A római katolikus iskola valamennyi ablakát, az épület előtt négy oszlopon nyugvó templom alakú építményt is megvilágította. Az utóbbi közepén lévő fénylő oltárból egy órán át tűzeső hullt alá. Fényárban úszott a főjegyzői és főügyészi lak minden utcára néző ablaka, kettő-kettőbe átlátszó felirat is került. Fischer Antal húsz darab tűz serpenyőt hozott Gyulára, a megye ezenfelül még tízet bocsátott a rendelkezésére, amelyek két órán át lobogó lánggal égtek. Ezek közül négy a vármegyeháza és a főügyészi kvártélyház kapujának oszlopára került, a többi serpenyőt a két kőhíd közti gát két oldalán festett oszlopokra szerelték fel. Fischer a Bárdos kőhídján kívül szép tűzijátékkal lepte meg a közönséget, amiért 250 pengő jutalmat ítélt meg számára az első alispán. A lámpások és a tűzszerszámok használat után a megye tulajdonába mentek át, azokat a megyeháza padlásán tárolták. A református egyház is gondoskodott temploma utcai homlokzatának kivilágításáról, az épületen Tbrmássy János és Bodoky Károly üdvözlő felirata díszelgett. A pompa emelését szolgálta a grófVíenckheim-palota és az azt környező angolkert felékesítése, amely „varázsfényű tündéri kastélyként ragyogott az éj homályában". Még a fák sűrű lombozata közé is kerültek apró lámpások, de jutott ezekből az átlátszó jelképekre és feliratokra is. A lakosságot hasonlóképpen felszólították 90 RLH, Gyula presbitériumi jkv. sz. n./1842. febr. 3., 24/1842. ápr. 24.;MOLP 414. Lad. 10. Békés megyei főispáni ir. sz. n./1842.; Baják, 1991. 14. p.; BML

IV A. 7. sz. n./1842. 33