Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - „A szokott Installatiotul Kegyelmesen feloldoztatik..."

színfolt maradt a kortársak életében, hiszen a közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint éljenzésen, trombitaharsogáson kívül ágyúdörgés verte fel a várost. 80 „A szokott Installatiotul Kegyelmesen feloldoztatik..." Egy-egy installatio jelentős anyagi tehertételt rótt a megyei pénztárra, bár ezt önkéntes felajánlások is kiegészíthették. 81 Ezért a szűkösebb időkben a pompa mellőzése volt a kívánatos. A háborús helyzet indokolta a takarékoskodást Bedekovich Ferenc 1810. május 28-i beiktatásakor; a ceremónia leegyszerűsíté­sét az uralkodó indítványozta, de a főispán is osztotta a királyi döntést. A ren­dek mégis eltekintettek mindettől, és fényes ünnepséget szerveztek, hogy így is hangot adjanak tiszteletüknek. 82 Hasonló eset állt elő 1825. július 26-án, Lánczy József installatio ja kap­csán. A rendek lázas készülődését mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az előké­születek négy küldöttségnek adtak munkát. Egyet-egyet a főispán megye kebe­lébe való meghívásával, illetve fogadásával bíztak meg, emellett a vármegyei szolgák felruházását intéző küldöttség, sőt egy ún. különös deputatio is műkö­dött, amely a székfoglalás fényét volt hivatva emelni. A gróf Bolza József és Cseh Ferenc alkotta üdvözlő küldöttség Vidovich Györggyel az élén július 14­én tíz órakor Pesten kereste fel a főispánt. Lánczy közbenjárására ez alkalom­mal a nádornál is tiszteletüket tették, majd a tárnokmester és a magyar kamara elnöke fogadta őket. Az országbírónál és a személynöknél nem vizitálhattak, mivel azok ott-tartózkodásukkor távol voltak Pesttől. Mivel a szükséges intézkedések már május óta folytak - a mezei munká­latok hátramaradásától tartó Lánczy legkitartóbb tiltakozása ellenére - ünnepi pompával ment végbe a beiktatás. 1825. április 15-én Megyesi Károly, a nagy­váradi nemzeti színjátszó társaság igazgatója megbízást kért az első alispántól, hogy társulata alkalomhoz illő darabot vihessen színre a gróf ^íenckheim család játékszínében. A felmerülő költségek pótlására a birtokosokat kérték fel, akiktől akár készpénzben, akár természetben várták a felajánlásokat. A nagy napra - a főispán kívánságának eleget téve csak mint közönséges közgyűlésre, nem pedig 80 BMLV A. 101. b. 776/1802; kgy. jkv. 32/1802, 114/1802, 278/1802; kgy. ir. 278/1802; Scherer, 1. köt., 1938. 458. p.; A beiktatási beszédek közül a vármegyei főjegyző által szentgyör­gyi Horváth Zsigmondhoz intézett üdvözlet Szombathelyen, Siess Antal József kiadásában nyom­tatásban is megjelent. Üdvözlő beszéd, s. a. 1-11. p.; Amlage, s. a. 1-2. p.; Ad Franciscum, s. a. 1-12. p. 81 XVIII. századi szokás szerint minden egyes installatióra 200 forintot rendeltek a vár­megyei kasszából. Lovász Zsigmond visszautasította a hagyományosan neki felajánlott summát, és a kérdéses összeget visszajuttatta a megyének azzal, hogy azt közcélra - nevezetesen a várme­gyeháza építésére - fordítsák. Kgy. jkv. 464/1792. 82 Kgy. jkv. 24/1809, 436/1810,436 V 2 /1810. 27

Next

/
Thumbnails
Contents