Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Pillanatképek a Békés vármegyei hivatali elit sorsfordító napjaiból - A legkorábbi installatiók

1934. június 30-i beiktatásán ezt a „magyaros jelenetet" úgy magyarázták, hogy a vármegye közönsége első emberét, „mint a vármegye beiktatott főispánját, maga fölé, vezérévé emelte és már bizalmába is befogadta".

77 Nem maradhattak el az ünnepi köszöntőbeszédek sem, még ha különböző színvonalúak voltak is. Találni köztük néhány mondatból álló rögtönzést, de retorikai igénnyel felépített gondolatsort is. A legkorábbi installatiók Az egyes installatiók történetén végigtekintve sok-sok érdekes momentum bukkanhat elő. Az első újkori főispán, gróf Löwenburg János Jakab a maga személyében meg sem jelent 1700. március 29-i székfoglalásán, csupán bizalmasát, Barlog Istvánt küldte Nagyváradra, aki letette helyette az esküt. Utóda, a Bécsben élő báró Harruckern János György nem követte Löwenburg példáját, hiszen Gyulára utazott, hogy, a Békés vármegyei rendek a régi tradíciót követve beiktassák főispáni méltóságába. Az 1732. október 9-én sorra került esemény 874 forint 42 krajcárt vont el a megyei pénztárból. A kérdéses summát a községek között osztották fel, Csabára 126, Békésre 150 forint esett. Harruckern Ferenc beiktatásának határnapjául a Mária Terézia által kirendelt királyi biztos, gróf Károlyi Ferenc 1743. június 6-át jelölte ki. Amint a rendek kézhez vették a királyi commissariús 1743. május 10-rőI keltezett levelét - az idő szűkössége miatt-, tüstént megtették a kellő intézkedéseket. Az ünnepségre szóló meghívókat a május 23-i különös gyűlésből küldték szét az érintetteknek.

78 Az 1775 után Békés megye élére kinevezett főispáni helytartók székfoglalása a szokott sémát követve zajlott le. Ezek közül gróf Teleki Sámuel 1785. július 12-i installatiójárói tudni lehet, hogy költsége 141 forint 82 dénárra rúgott, ami arányosan oszlott meg a vármegye települései között.

79 A XIX. századi beiktatások szerencsére lényegesen gazdagabban dokumentáltak, sok forrás árulkodik az ünnepi előkészületekről is. Mindjárt ide kívánkozik szentgyörgyi Horváth Zsigmond 1802. évi beiktatása, amit különösen érdekessé tett a Gyula város elöljárói által összeállított instructio. A 16 pontba foglalt rendszabás körülményesen részletezte az elvégzendő teendőket. Paulovics József szolgabíró és Bogyó József esküdt azt a feladatot kapta, hogy a vármegye határában köszöntsék Horváth Zsigmondot. Szentandráson ötfős deputatio - Csupor László alispán, Virágos András főadószedő, Rosthy Albert aljegyző, valamint Birsei János és "Thb.jkv. 110/1934. 78 Karácsonyi, 1. köt.,1896.312-313. p.; [Haan],1886.129. p.; Uő., 1883. 96. p.; kgy. jkv. 325/1732,122-125/1743] kgy. ir. 122/1743. 79 Kgy. ir. 384/1785. 25