Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
én tudatta a vármegye közönségével. Szűcs szeptember 10-én hagyott fel királyi biztosi hivatala vezetésével, jegyzőkönyvét másnap, 11-én 137/1849. számmal zárta le. Visszavonulását, működéséről szóló jelentését 126/1849. szám alatt tette meg, majd utóda, Stachó János királyi biztos kinevezését ismertette Magyarés Németgyula várossal, valamint a katonai parancsnokságokkal. 632 báró Tallián Béla, vizeki (*1851. július 8., Szabás - fi 921. november 23., Kiszombor 633 ) A család nemességét 1610. január l-jén erősítette meg az uralkodó. Nemességüket 1611. szeptember 8-án\ks vármegyében hirdették ki. Tallián János (1803-1898) 1876. február 7-én nyerte el az osztrák bárói rangot, bélaházi második előnévvel. 1897. február 10-én gyermekeivel együtt a magyar bárói rangban részesült. Tallián János unokaöccsének-Tallián Andor (1817-1873) és Schulpe Vilma (1825-1899) fiának -, Bélának 1911. december 13-án Ferenc József magyar báróságot és örökös főrendiházi tagságot adományozott. A király a magyar báróságot Tallián Béla és varadiai Baich Mária (1864-1932) gyermekeire-Andor (1886-1904), Lyubica (1888-1961), Tibor (1891-1948) és Jenő (1894-1926) - is kiterjesztette. 634 Tallián Béla középiskoláit a piaristák szegedi gimnáziumában (1862-1865) és Budapesten végezte. 635 Egyéves önkéntes katonai szolgálatát a 4. számú huszárezredben teljesítette. 1871 januárjától - sikeres tiszti vizsgája alapján - már mint hadnagy szolgált. 1873-ban államtudományi államvizsgát tett a pozsonyi jogakadémián. 1873. április 21-én Pozsony vármegye tiszteletbeli aljegyzője lett. 1873 őszén vált meg a megyétől, és torontáli birtokára költözött. Rónay Móric,Tbrontál vármegye főispánja 1873. szeptember 10-én tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki. 1874. március 11-től április végéig - tiszteletbeli aljegyzői minőségben - a billédi járás helyettes főszolgabírója volt. 1874. május 4-én járása tényleges főszolgabírójává választották. BillédrőlTorökkanizsára helyeztette át magát, ahol 1879-ig működött. Ez idő alatt kivette részét az 1876-1877. évi szegedi árvíz 632 BMLIVB. 151. 1/1849, 5/1849,126/1849,133/1849,135-136/1849 (mutatókönyv), 6/1849,148/1849 (ir.), sz. n./1849, 148/1849, (jkv.); Sashegyi, 1965. 271., 273. p. 633 Gudenus, 4. köt., 1998. 79. p.; A Rónay család kiszombori sírboltjában temették el. Czimer, 1929.238. p. 634 Tallián Bélának négy fiútestvére született: Jenő (1852-1935), Vilmos, Emil (f 1911) és Andor (1861-1923). Gudenus, 4. köt., 1998.76-79. p.j Magyar nemesi almanach, 1910.130. p.; Habermann, 1992. 273-274. p. 635 A középiskola 2-4. osztályát járta Szegeden. A magyar, német, latin nyelven kívül franciául is tanult. A KegyesTanitórendiek, 1863.7.,20.p.;ua., 1864. 8., 16.p.;ua., 1865.10., 17. p.; A magyar országgyűlési képviselők, 1907. 504. p. 192
