Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

mentési munkálataiból is. 1879 júliusában ülnöknek tették meg a kormánybiztosság tanácsába. Itteni önfeláldozó, fáradságot nem kímélő tevékenysége jutalmaként 1879. szeptember 21-én a koronás arany érdemkeresztben részesült. 1880 tavaszáig tartózkodott Szegeden, ekkor visszatért Tbrontálba, ahol 1880. április 28-án vármegyei főjegyzőhelyettesnek nevezték ki. Még ez év szeptember 21-én az alispáni méltóságra emelkedett. 1883. december 17-én a vármegyei közgyűlés újból alispánnak választotta meg. Irányítása alatt díszes székház épült fel, ő volt a Tiszti- és Jegyzői Nyugdíj Egyesület, valamint a Tbrontál Vármegyei Színészpártoló Egyesület alapító elnöke. Megyeszerte bevezette a községi takarékpénztárak hálózatát, mint kormánytanácsos kidolgozta a felső-torontáli belvízveszély elhárítási tervezetét. A Nagykikinda-Nagybecskerek Vicinális Vasút igazgatóságában is helyet kapott, még a községnevek megmagyarosítására is gondot fordított.

636 1886. szeptember 20-án Somogy vármegye főispánjává nevezték ki, beiktatására október 18-án került sor. Egy évre rá, 1887-ben- Somogy, Zala,\eszprém,Tolna megyék területére szóló hatáskörrel- Balaton-szabályozási kormánybiztos lett. 1888-ban ugyanezt a megbízatást kapta, ezúttal a Dráva-szabályozás vonatkozásában.

637 1892. október 8-án Somogy megyei főispáni állásától való egyidejű felmentése mellett Csongrád és Békés vármegye főispánjává nevezték ki Talliánt. Gyulai beiktatása november 3-án ment végbe, Szentesen két nappal később, november 5-én foglalta el főispáni székét.

638 Mivel az országos felső szintű vezetés a munkásmozgalmakat változatlanul veszélyesnek ítélte a közbiztonságra nézve, ezért a belügyminiszter 1892. október 13-án Tallián Bélát Békés vármegye területére kormánybiztossá nevezte ki. Elmélyülten foglalkozott.a munkáskérdéssel, 1894 decemberében törvényjavaslatot dolgozott ki a munkások és cselédek biztosításáról.

639 Csongrád megyében viselt főispáni méltósága alól 1894. augusztus 14-én mentették fel. Érdemei elismeréseként ebben az évben nyerte el a Szent Istvánrend kiskeresztjét, amit Gyula város polgárai nagy ovációval fogadtak. Ez alkalomból szeptember 17-én fáklyásmenetet szerveztek a főispán tiszteletére, a vármegyei közgyűlés is ezen a napon gratulált neki. Ünneplésre adott okot Tallián 25 éves szolgálati jubileuma is. Az alispán összefogása mellett gyűjtést szerveztek, hogy egy mutatós, nívós emléktárggyal kedveskedjenek főispánjuknak. A megyebizottság végül Kallós Ede szobrászművésznek adott megbízást.

640 636 MOL K 148. Hl. tét. 59/1897; Somogyi, 1889. 347-348. p.; Uő.,1902. 166. p. 637 Alapos jogi, közigazgatási ismeretei mellett családja somogyi eredete, a helyi elithez fűződő rokoni kötelékei egyaránt közrejátszottak főispáni kinevezésében. MOL K 148. III. tét. 4081/1886; Somogyi, 1902. 166. p.; A magyar országgyűlési képviselők, 1907. 504. p. 638 MOL K 148. Hl. tét. 59/1897; thb. jkv. 511-513/1892, 523/1892. 639 Thb. jkv. 514/1892; Farkas, 1971. 91-96. p.;Tallián, 1896.1-36. p. 640 BML

IV B. 407. b.Vm 748/1896,63/1897; Névjegyzéke az 1764. évtől, 1914. 107. p.; Békés, 13. évf. 1894. szept. 16. 37. sz. 1-5. p. 193