Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Geringer Károly 1849. augusztus 27-én Békés vármegye elnökévé és császári és királyi kormánybiztosává nevezte ki. Gyulai Gaál Ede szegedi kerületi főbiztos már 1849. szeptember 7-én ismertette Stachóval Szűcs Sámuel lemondásának tényét, egyúttal utasította az újonnan kinevezett királyi biztost az iratok átvételére és a tisztikar megalakítására. Szűcs Sámuel szeptember 10-én hagyott fel a királyi biztosi hivatal; szeptember 11-én pedig a jegyzőkönyv vezetésével. Stachó a 138/1849. számtól folytatólagosan vezette előde protocollumát.

598 1850-ig működött királyi biztosként, az őt követő Zsitvay Józsefet 1850. július 29-én bízták meg Békés vármegye kormányzatával.

599 Stachó Jánost érdemei elismeréseként a Ferenc József-rend arany lovagkeresztjével tüntették ki. Megyefőnöki hivatalától megválva a Csanád vármegyei kisapácai pusztán haszonbérbe bírt birtokának az ügyei kötötték le. Alig egy évvel később, 1851 tavaszán meghalt.

600 Szabó János (*1910. január 21., Gyula

601

) Szabó András (*1874) földműves 1899. február 21-én kötött házasságot Erdődi Ferenc gyulavári születésű lányával, Eszterrel. Négy gyermekük született: András (*1899), Imre (*1904), Ferenc (*1908) és János.

602 A belügyminiszter 1949. december 29-én Gyula város polgármesterévé helyettesítette be Szabó Jánost, beiktatására 1950. január 19-én került sor. Hivatalát már ezt megelőzőleg, január 2-án elfoglalta.

603 Nem sokkal később, 1950. március 30-án Békés vármegye alispánjává lépett elő. A hagyományos vármegyerendszer felszámolását követően, 1950. június 15-én a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága alakuló ülésén első elnökhelyettessé választották meg. 1960-ig működött ezen a poszton, amikor saját kérésére a békéscsabai gépállomás igazgatójává nevezték ki. Ebből az állásból vonult nyugdíjba 1967-ben.

604 598 Stachó János 1849. aug. 22-én már mint királyi biztos jelent meg Szegeden Gyulai Gaál utasítására. A 32 forint 22 ezüstkrajcár útiköltséget 1849. dec. 31-én számoltatta el. A távozó Szűcs Sámuel 135-136/1849. sz. alatt tudatta Magyar- és Németgyula várossal és a katonai parancsnokságokkal Stachó királyi biztosi kinevezését. BML

IV B. 151. 133/1849,135-136/1849,1437/ 1849; MOL D 289. 84 praes./1850; BML IV B. 151. 148/1849; uo., 148/1849 (ir.); Sashegyi, 1965.273. p. M9

Géczi, 1986. 79. p.; BML IV B. 151.3464/1850. 600 BML IV B. 152. b. 3323/1850,1323/1851,5608/1851,6243/1851. 601 RLH, Gyula, ker. akv. 26/1910; BML XXXIH. 1. Gyula, szül. akv. 52/1910. 602 RLH, Gyula, egyb. akv. 21/1899; uo., ker. akv. 218-219/1874,232/1899,201/1904,35/ 1908. 603 BML XXII. 1.1/1950; BML XXII. 2. a. 1-84/1950 biz.;Viharsarok Népe, 6. évf. 1950. jan. 4. 3. sz. 5. p., jan. 24. 20. sz. 5. p. ""BMLXXm. 6. c. 3507/1973; BML XXm. 21. 5200-11/1-1950. 184