Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

Székács István (*1898. szeptember 14., Pusztaszentetornya

605

) Tehetős földbirtokos család sarja. Székács István (*1867) és Zilahy Margit (*1877) gyermekei - Margit (*1897), Edit (*1899), Ilona (*1902), Béla (*1903) - közül mint elsőszülött fiú látta meg a napvilágot.

606 Középiskolai tanulmányait Nagyszebenben kezdte meg, az 5-8. osztályt -1913 és 1917 között - a ceglédi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban kitűnő eredménnyel folytatta. Itt tett érettségi vizsgát 1917 májusában.

607 1917-ben a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett, innen vonult be katonának, a pozsonyi császári és királyi 14. tábori tüzérezredhez került. A nemzeti hadseregben Szegeden és Kecskeméten teljesített szolgálatot, majd Orosházára, a magyar királyi 18. honvéd tüzérezredhez nyert beosztást. 1918-ban vette át édesapja, id. Székács István 506 hold kiterjedésű birtokát. Intenzív állattenyésztéssel foglalkozott] termelte a földművelésügyi minisztérium útján országszerte forgalmazott, úgynevezett Székács-féle nemesített vetőmagvakat. Számos mezőgazdasági kiállításon vett részt, ahol terményeit rendszeresen díjazták. Szakterületén értékes szakirodalmi munkásságot fejtett ki. A megyei gazdasági életből is tevékenyen kivette részét, Székács volt a Békés Vármegyei Gazdasági Egyesület társelnöke, a szentetornyai körzet gazdasági tudósítója. Az orosházi Kisbirtokosok Kereskedelmi Részvénytársasága és az itteni Sertéshízlaló és Húsipari Rt. igazgatósági tagsággal ruházta fel. Viselte továbbá a szentetornyai evangélikus egyház világi felügyelői tisztét, községi képviselő-testületi, és iskolaszéki tagsággal is bírt. 1928-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1923-tól bekapcsolódott Békés vármegye törvényhatósági bizottsága munkájába. 1929-ben tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezték ki, ebben a minőségben 1930-ban és 1938-ban hívták be tényleges szolgálattételre. A második világháború idején részese volt az 1940. évi erdélyi bevonulásnak, mint főhadnagy szerelt le. A belügyminiszter előterjesztésére a kormányzó 1944. április 26-án a lemondott Beliczey Miklós helyébe Békés vármegye főispánjává nevezte ki Székács Istvánt. Beiktatása május 20-án ment végbe.

608 605 BML XXXm. 1. Pusztaszentetornya, szül. akv. 96/1898; Vö. A czeglédi, 1917. 75. p., ahol a születés ideje: 1899. szept. 14. 606 BML XXXm. Orosháza, egyb. akv. 132/1896; uo., Pusztaszentetornya, szül. akv. 81/ 1897,158/1899,87/1902; uo., Szentetornya-Orosháza, szül. akv. 168/1903. 607 MOL K 148.11. tét. 2279/1944; A hetedik gimnáziumi osztályban jó magaviseletét és kiváló tanulmányi előmenetelét jutalomkönywel ismerték el. A czeglédi, 1914.123. p.; ua., 1915. 97. p.; ua., 1916.42., 66. p.; ua., 1917. 73-75. p.; Békés vármegye, [1036.] 763. p. 608 MOL K148.11. tét. 2279/1944; Békés vármegye, [1936.] 763. p.; Körösvidék, 25. évf. 1944. máj. 20. 113. sz. 1. p.; Békés megye 1944-1945-ben, 1975. 42. p.; Békésmegyei fejek, s. a. 483. p. 185