Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
A magyar archontológia múltja, különös tekintettel a vármegyékre
levéltárban folytatott kutatásához, amit június 1 l-re fejezett be. Munkáját alispáni utasításra, kisfaludi Kassics Ignác - királyi udvari ágens, több vármegye táblabírája - megkeresésére (Bécs, 1839. április 5.) végezte. Kassics „Magyar ország' Dignitariumat, vagyis annak fő Hivatalait hajdan és most viselő Hazánk fiainak idősor szerint készített Lajstromát, históriai és statisticai Iegyzetekkel" kívánta megjelentetni, művében a megyei főispánokra, helytartókra, első- és másodalispánokra is kitért. A Karassiay-féle összeállítás túlmutatott az eredeti kérésen, amennyiben egybegyűjtötte az 1715-1839 között méltóságot viselt 16 főispánt, főispáni helyettest, 11 rendszerinti alispánt, négy másodalispánt, továbbá - ugyanebben az időszakban - az országgyűlésre kiküldött vármegyei követeket. 33 Haan Lajos Századokban megjelent (1867) névsora már történelmi távlatot nyitott, hiszen a rendelkezésre álló szakirodalom alapján Békés vármegye középkori főispánjait is felkutatta. Haan értelmezése szerint az okleveles forrásokban 1067-ben említett Péter comes nyitotta meg a méltóságviselők sorát. Haan igyekezete ellenére komoly akadályokkal találta szembe magát, amit a XI-XVI. századból gyéren, és egyenetlenül fennmaradt forrásoknak tudhatott be. Az 1715-1849 közti méltóságsor ugyanakkor- a szinte hiánytalanul meglévő vármegyei közgyűlési jegyzőkönyveknek köszönhetően - teljesnek mondható. A munka a szabadságharc évét tekintette korszakhatárnak, mivel Haan 1867ben úgy látta, hogy „az ezutáni időkben kik valának kir. biztosok, megyefőnökök, majd ismét főispánok és administratorok: újabb dolog, hogysem arra nézve a történetnyomozó kutatásaira s följegyzéseire még szükség lenne". 34 Három évvel későbbi monográfiája, a Békés vármegye hajdana már túllépett ezen a szemléleten, és a XII. fejezetben 1067-től egészen 1864-ig kísérte végig a főispánokat. Újdonságként ismertette az alispánokat ([1461] 1715-1867) és az országgyűlési követeket ([1447] 1715-1847) is. 35 A főispánok nevén, működési évkorén kívül a hivatali és életútra vonatkozó értékes adalékkal is szolgál a Magyarország főispánjainak albuma, amely 1067-1876 közt tekint végig a békési méltóságviselőkön. Maga az adatsor Rátz Mátyás Békés vármegyei kiadó tájékoztatása nyomán - amely teljes egészében a Haan-féle összeállítást vette át - jutott el Somogyi Zsigmondhoz. 36 A szerző 33 Kgy. jkv. 992/1825; BMLIV A. 4. a. 274/1839, 442/1839; BMLIY A. 4. c. 442/1839; Szinnyei, 5. köt., 1897.1148-1149. col. 34 Haan, 1867. 278. p. 35 Békésvármegye tisztviselői. In: Haan, 1. köt., 1870. 103-110. p. A mű alapjául szolgáló szerzői kézirat ennél részletezőbb, amennyiben 1891 májusáig, Reiszig Ede kinevezéséig tárgyalja a főispánokat. Előnye még az is, hogy - a nyomtatott változattal szemben az egyes személyek hivatali működését, életútját is vizsgálódás tárgyává teszi. Az előzőekhez képest további változás, hogy a diétái követeket bemutatva az 1848 utáni országgyűlési képviselőket is ismerteti. Békés vármegye történetei. A' honfoglalás ezer éves iubilaeuma alkalmából a' vármegye közgyűléseinek megbizása folytán irta Haan Lajos. Kézirat. BML sz. n. ir. 36 Somogyi, 1889. 111-116. p.; Békés vármegye szándéka szerint be kívánta szerezni a 14