Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)
Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok
Zsigmondot. A megbízást - bár sok hivatali elfogaltsága volt - a Békés megyei rendek iránti „különös hajlandóságból" vállalta el. A jó viszony még 1808-ban is fennállt, ekkor Békés volt a kezdeményező, hiszen arra kérte egykori főispánját, hogy ajándékozza meg arcképével. Sokáig úgy tűnt, hogy a kérés feledésbe merült, mivel a kérdéses portrét csak Lovász özvegye, Zeke Jozefa küldte meg 1820-ban. 432 Lovász a későbbiekben a magyar tengerparti kamarai tárházak tábori felügyelője lett, 1808-tól - 1812-ben bekövetkezett haláláig -Tbrontál vármegye főispáni méltóságát viselte. A jótékonykodás ezután is jellemezte, 1808-ban például tízezer forintot adott a magyar katonai akadémia céljaira. Hivatali kötöttségei mellett jutott ideje a családi birtok fejlesztésére is. 1775-ben kilenc évre bérbe vette a báró Péterffyek Arad megyei javainak egy részét, 1786-ban pedig megszerezte Kisbuzsákot. 433 gróf Löwenburg János Jakab (fl732. július 16. 434 ) A család eredetileg Lovorovszky néven fordult elő, amit később Löwenbauerre módosítottak, miután Lengyelországból - tulajdonképpeni származási helyükről - Sziléziába települtek át. János Jakabot és fivérét, János Frigyest 1683. március 23-án emelte magyar bárói rangra I. Lipót, egyúttal engedélyezte számukra a Löwenburg-névalak használatát. A két fivér 1691. szeptember 4-én elnyerte a grófi méltóságot. 1698. évi adománylevelük szerint a sztrecseni uradalom magvaszakadt Wesselényi-féle része került a birtokukba. Az 1723:126 becikkelyezte gróf Löwenburg János Jakab magyar honfiúsítását, aki az indigenatust megszerezve, 1726-tól a kassai királyi kamara igazgatója lett. 435 I. Lipót még ezt megelőzőleg, 1699. december 2-án Löwenburgot mint udvari kamarai tanácsost Békés vármegye főispánjává nevezte ki. A hosszú török elnyomatás után Löwenburg volt a megye első újkori vezetője. Az uralkodó döntése értelmében Benkovics Ágoston nagyváradi püspök, Bihar vármegye főispánja lett a beiktatásra kirendelt királyi biztos. Az installatióra 1700. március 29-én Nagyváradon került sor, ám ez csak formális esemény volt, mivel Löwenburg személyesen nem jelent meg, maga helyett Barlog Istvánt küldte; a főispán nevében Barlog tette le az előírt esküt. 436 Később sem volt gyakori ven432 Kgy. ir. 123/1802,347/1802 (jkv. fog.); kgy. jkv. 371/1808,1061/1820. 433 Márki, 1895. 692-693. p.; Somogyi, 1889.421. p. 434 Löwenburg özvegye, grófVíindischgrátz Erzsébet levele (Teplice, 1732. júl. 21.) tudatta Békés vármegye közönségével, hogy férje folyó hó 16-án meghalt. A rendek az 1732. aug. 21-i generális congregatióból részvétnyilvánításukkal keresték meg a grófnőt. Kgy. jkv. 287/1732;Vo. Wírzbach, 15.1eil, 1866. 437. p., ahol a halálozás időpontja: 1732 aug. 435 Siebmacher* s, 3. Bd. 379. p.; Nagy, 7. köt., 1860.183. p. 436 Karácsonyi, 1. köt., 1896. 312-313. p. 143
