Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

Sorsok, életutak, életrajzi vázlatok

dég vármegyéjében, mindössze egy ízben, 1723 szeptemberében utazott Békésbe, amikor tisztújító széket tartott. Rendszerint főispáni megbízott útján érintkezett a megyével, aki az ügyes-bajos dolgok mellett a restauratiót is lebonyolította. Arra is volt példa, hogy Löwenburg saját maga nevezett ki, vagy mozdított el állásából tisztviselőt.

437 A megyebeliek - annak ellenére, hogy csak levelezés vagy kiküldöttek útján érintkeztek főispánjukkal - mindig keresték az alkalmat, hogy a kedvében járjanak. 1715-ben két akó tokaji borral és néhány fácánnal, 1717-ben pedig hat szép tehénnel kedveskedtek neki.Tiszteletük jeleként az 1718. évi tisztújítás elrendeléséért 100, 1721-ben 50 körmöci aranyat küldtek Löwenburgnak.

438 Bakay József jegyző indítványára a vármegyei címer megválasztásakor is a főispánra gondoltak. A hasított pajzs bal mezejébe a Körösöket jelképező három pólya került, a jobb oldali mező ágaskodó oroszlánját viszont a Löwenburgcímerből kölcsönözték. Dl. Károly 1724. évi vármegyei címeradománya is ezt a variánst foglalta magába.

439 Löwenburg János Jakab főispáni méltóságán túl birtokai révén is kötődött Békés vármegyéhez. 1700 körül jutott a vári, kétegyházi, keszi és a várajti puszták birtokába. 1732-ben bekövetkezett halálakor ezek a kincstárra szálltak vissza, 1741-ben Andrássy Zsigmond Csongrád vármegyei alispán vásárolta meg őket.

440 Löwenburg halálával a család férfi ágon kihalt. Első felesége, gróf Thököly Katalin (1655-1701) halála után Czobor Anna Reginával kötött házasságot, harmadik hitvese gróf Víindischgrátz Erzsébet lett. János Jakab fia, Ferdinánd Antal már apját megelőzőleg elhunyt, csak lánya, Alojzia maradt életben, aki gr. Gaisruck Antal felesége lett, ám házasságukat nem kísérte gyermekáldás. A főispán végrendelete (Teplice, 1731. április 14.) értelmében lányát tette meg általános örökösévé azzal a kikötéssel, ha nem élné meg a nagykorúságot, vagy örökösök nélkül halna meg, a hagyaték a bécsi józsefvárosi piaristák által alapítandó konviktusra szálljon. Az összeget azonos számú magyar és osztrák nemes ifjú tanulmányaira kellett fordítani. Az alapítvány már 1748-ban megkezdte működését. Ebben az évben négy helyre írtak ki pályázatot, ahová olyan fiúkat vártak, akik legalább tíz évesek, és az első latin gimnáziumi osztályt már elvégezték. A későbbiekben fokozatosan emelkedett az alapítványi helyek száma. Fennállásáról, működéséről az 1751:21 és az 1764:13 törvénycikk is rendelkezett.

441 437 Haan, 1876. 58. p.; [Haan], 1886. 120-122. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 327-328., 331., 338. p. 438 Haan, 1883. 79. p.; kgy. jkv. 1/1718, 37/1721. 439 Haan, 1870. 51. p.; Karácsonyi, 1. köt., 1896. 328. p. 440 Már 1735-ben felmerült a kincstár részéről, hogy eladja a területet. Az egész birtokegyüttes árát 33845-40614 forintra becsülték fel. Implom, 1971.40. p.; [Haan], 1886.149-150. p. 441 Wírzbach, 15.1eil, 1866.437-438. p.; Nagy, 7. köt. 1860.183. p.; Békés vármegyébe is 144