Héjja Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok – Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8. (Gyula, 2002)

A magyar archontológia múltja, különös tekintettel a vármegyékre

történetét ismertető könyve, mindkettő tartalmaz archontológiai fejezetet is.

18 A királyi vármegye ispánjai, a nemesi vármegye fő- és alispánjai, valamint a szolgabírák, vártisztek, várkapitányok és várnagyok személyét vette sorra Reiszig Ede Vas vármegye tisztikara a középkorban (1940) című tanulmánya. A szerző a bevezetőben foglaltak szerint - a feledéstől kívánta megóvni mindazoknak az emlékét, akik egykor a megye sorsát intézték.

19 A Mohács előtti várnagyok csak az 1970-es évek végétől kerültek ismét a kutatás homlokterébe Fügedi Erik, Kálniczky László, Engel Pál ismertetései révén. A castellanusokon kívül Engel a Zsigmond-kori megyésispánokat és alispánokat is bevonta vizsgálódási körébe.

20 Borsa Iván hasonlóképpen ezt a méltóságviselői kört mutatta be Somogy, majdluróc vármegye vonatkozásában, 1526-ig bezárólag. A szerző szerint az alispáni névsorok összeállításához a Diplomatikai Levéltár- és Fényképgyűjtemény anyagához készült oklevélkibocsátók szerinti mutatók használhatók fel a legeredményesebben. A tapasztalat azt igazolta, hogy ezekből a forrásokból az esetek nagy részében a szolgabírák személye is megállapítható.

21 Engel Pál Magyarország világi archontológiája 1301-1457 című kötete a legújabb kutatási eredményeket ismerteti. 'Viszonylag megbízható alapot kíván nyújtani, ami azután - igény szerint - további adatokkal is kiegészíthető. Gondosan járt el az egyes személyek egyértelmű azonosításakor, amikor - a genealógia fontosságát kiemelve - ezt a problémát egy-egy családba való besorolással oldotta meg. Művében felsorakoztatja az ország báróit, főpapjait, a kancelláriák vezetőit, az ispánokat, ezek helyetteseit. Hasonlóképpen végigköveti a várnagyokat, várkapitányokat, várbiztosokat, de a királyi, királynéi, hercegi aula tagjait is. Gyűjtését az országnagyok, előkelők, megyei követek közlésével zárja.

22 Az archontológia felvirágzása az 1970-es években egyre szembetűnőbb lett, a történettudomány is nagy várakozással tekintett a készülődő változások elé. Benda Kálmán fogalmazta meg az olyan kézikönyv jellegű magyar archontológia iránti igényt, amely a királyi udvar, az egyházak, a kormányzat mellett a megyék, városok főbb méltóság- és tisztviselőit is felölelné, mind a feudális, mind a polgári korban. A munkálatok összefogása az Országos Levéltár égisze alatt tűnt a legkézenfekvőbbnek. A terv megvalósulása esetén a történelmi múlt kutatói kétségkívül nélkülözhetetlen segédeszköz birtokába jutottak volna.

23 Alig egy évtizeddel később felmerült annak a lehetősége, hogy az együttműködés egy szűkebb területen, a megyei archontológiák vonatkozásában realizálódjon. Az elgondolás Fallenbüchl Zoltán nevéhez fűződik, aki az Országos Széchényi 18 Havassy, 1987. 29-31. p. 19 Reiszig, 1940. 6. p. (A szerző édesapja, id. Reiszig Ede 1891-1892 között Békés vármegye főispánja volt.) 20

Havassy, 1987. 31. p. 21 Borsa, 1989.199-218. p.; Uő., 1980. 45-48. p. 22 Engel 1. köt., 1996. XXV, XXVII-XXVni. p. "Székely, 1979. 489. p. 11